Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

39. Héjj Miklós szives közlése, 1974. Hasonló gallyazott faág motivum jelenik meg az okolicsnói (hajdani Liptó m.) gótikus templom egyik külső épületplasztikájaként. Az épitkezés az. ugyanitt elhelyezett kettőskeresztes magyar cimerdombormü évszáma szerint 1482-ben ment végbe. i0

* Zolnay L. : Felvidéki séták. 1974. (Kézirat a MTA Művészettörténeti Intézetében) A póniki szentségház faág-motivumos keretezését a XV. század második felére datálhatjuk. 41. Tömöry E. : Az aacheni magyar kápolna története. Budapest, 1931. - Kam pis A

f : a középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Budapest 1932, 49-50. 42. Monumentorum Tutela 5 (1969) Bratislava, 240. 43. K. Plicka: Prague en images, Prague 1950, Orbis kiadó. 30. képtábla. 208. kép után a Tableau des illustrations: 30. szám. 44. K. Plicka-E. Poche: Sieben Tage in Prag. Praha 1968, Orbis - Závod Pravzské Nakladatelstvi. 24 old. kép és szövégmagyarázata. 45» v. Volavka: Praha tvár a minulost Kultúra a umeni. S predmluvou Jana Masaryka.Praha 1948, Karoslav Podrouzek. XLV. képtábla és az 586. old. : Vyobrazeni v albu XLIV-XLV. VLadislavská gótika. 46. G. F ehr: Benedikt Ried. München 1961, 24-25. old. 47. Czagány I. , id. kézirata 17-18. 48. Feuerné Tóth R.:Gótikus kőfaragómühely Mátyás korában. Budapest Régiségei 18 (1958) 365-379., v.o. a 368. oldalon az 5. képpel, a 369. oldalon a 6. képpel, a 376. oldalon a 13., 14., 15., 16. képen profilrajzokkal. Szerinte a budavári "fecskefark-végződésü" profilok alkalmazása az 1470-es, 1480-as évekre jellemző. Ez a hatás boroszlói eredetű 1471-1481 közöttről és Kolozsvár felé hat 1486-1490 táján Fráter Joannes személyével kapcsolatban. 49. Czagány István: "Figyelmet érdemel az a tizenegy darab reneszánsz báboskorláttöredék is, amelyek közül egy a korlát könyöklő-fedkövének a töredéke, tiz pedig (közöttük egy darab 1ST. 74/8-jelű) korlátbábok különböző darabja. Ezek között három darab olyan félbáb is akad, amely sorzáró pillérekhez támaszkodott. A bábok magassági és szélességi méretei megegyeznek a Budapesti Történeti Múzeum déli reneszánsz-pincéjében kiállitott, rekonstruált korlátok bábjainak méreteivel, a sorzáró pillérek formai megoldása azonban eltér az állandó kiállitáson látható pillérek tipusától. Ezeknek hosszoldalaira ugyanis plasztikai diszeket faragtak, az ásatásból előkerült sarokpillér viszont csak szalagkeretes volt. Bár a bábok egyformák, mégis, a kétfajta sorzárópillértipus alkalmazása miatt lehetséges, hogy talán két helyről - esetleg a trapézudvar nyitott folyósóinak különböző emeleteiről - valók, Közülük mindenesetre csak a gyümölcs köteg-, pajzs- és korongdiszes relief-mezőjü pillérek hozhatók kapcsolatba a váci székesegyház Báthori Miklós-féle szentélykorlátjának mesterével, vagy tevékenységével. A mostani ásatásokból előkerült bábtöredékek közül négy darab épségben lévő felső féldarab. Korongjuk tetején kettőnél csaplyuk, kettőnél pedig kiálló vascsap maradt-meg. A könyöklő-fedkő alsó sikján viszont két vascsap lóg le. Ez a fedkődarab tehát csaplyukas korongu balluszterekre feküdt rá. " 50. Hasonló a Buda melletti nyéki vadászkastély anyagából: Balogh J., i. m. II. 144. lap, 208. kép. 51. Oszlopfej a budai Várpalotából.: Ltsz. 36. Bp. Vármúzeum és Oszlopfej a visegrádi északi palota emeleti loggiájából. Visegrád: Mátyás király Múzeum. Balogh J. : A művészet Mátyás király udvarában. II. (Bpest, 1966. ) 72. sz. az 58. és 281. sz. a. 192. oldalon. Leirása az I. kötet 123. és a 239. oldalán. Az előbbit 1946-ban a Szentháromság utca 7. sz. házban találták. Ez provinciálisabb, mert a volutáiról lelógó levélnyalábjai csak sommázott kinagyolt faragást nyertek. 52. Czagány I., id. kéziratos munkája 7. 53. The Metropolitan Museum of Art, Bulletin, 1964. dec. s z. -(A spanyolországi eredet-, helyen - Castle of Fajardos O. Reggio -, 1515 körül faragták az emiitett műtárgyakat);' 122