Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
54. A szobi Börzsöny Múzeum belépőjében kiállított reneszánsz kőfaragások eredetéről Laczus Géza 1973-ban Írásban tájékoztatott. Köszönet érte! 55. Zolnay L. : A budavári palota és a várkert szabadtéri szobormuzeumáról és szabadtéri lapidáriumáról. Művészettörténeti Értesítő 23 (1974) 59-62. 56. 1496-ban, amikor Farkas kőfaragó mester elvállalja az esztergomi Kanizsai kápolna újjáépítését, szerződésben köti ki: munkáját a kápolna külső ereszcsatornáig "olyan fajta jó kövekből készíti el, mint amilyenekből a bombardisták kő golyóbisait készítik .. . Ezek a kövek azonban az esztergomi térségben nem találtatnak. Azokat máshonnan, Buda alól kell ideszállitanL " Az esztergomi főkáptalan levéltárából. Zolnay L. : Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest 1969, 59, ^- Kalmár J. : Régi magyar fegyverek. Budapest 1971, 180. 58. Persze nem tul nagy szám ez sem! Hiszen ötvennél többet a legjobb kovával sem lehetett lőni, mert kicsorbult a szikravető acéltól. Kalmár J. , i. m. 201-202. 59. H. Gyürky K. , i. m. 37. és 45. ; 24, jegyzet. Utóbbi helyen a tegulákra emlékeztető tetőfedő cserepeket a domonkosok építkezéseihez - tehát az 1243-52 közötti időszakhoz kapcsolja. Ezt azért hangsúlyoznám, mert délebbre Gerevich a nagy és kisudvari vermek betöltési szemetje mellett kő-, tégla- és maltertöredéket talált s ezt egy XIII. századi, az István torony vidékére hiposztazált épület bontási maradványának vélte. Jger evich L., i. m. 265. Hauszmann A. , i. m. 224.; 1-11. kép. Hauszmann globálisan Zsigmond király korából valónak mondja az általa talált terrakottákat. Más nézetet vall a terrakottákról Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás korában. Budapest, 1921. 61. lap "A terrakotta töredékek Mátyás király gót ízlésű termeinek belsejét ékesítették. Ezek többnyire boltozati és falmezők, kandallók és kályhák diszitésére vallanak. " Balogh J., i. m. I. 106-108.: "... a későgótika és a korarenaissance átmeneti idejében készült terrakotta töredékeket nagy valószínűséggel Mátyás király korába helyezhetjük.. . " L. még Balogh Jolán id.m. I. 132. is. 62. Gerevich L., i. m. 266-267. 63- Balogh J. , i. m. I. 132. A renaissance töredékek között: "friztöredékek bevésett pal mettával: ' {Szórvány a kápolnától északra. ) ®^° Balogh J., i. m. I. 106-108. - Wartha V. : Az. agyagművesség. Az Iparművészet Könyve, szerk. Ráth György II. Budapest 1905, 577. 65. Entz G. : A csarodai templom. Művészettörténeti Értesítő 4(1955)212. -v.o. Zolnay L. : A Xni-XIV. századi budai királyi palotáról. (Dávid Katalin-Németh Lajos szerk. Művészettörténeti Tanulmányok, Budapest 1961, 14., 59.; 17. jegyz. ) 66. Gerevich L., i. m. 267. 67. A régebbi palotafeltárások során a 9/1, 10, 54. sz. szemétgödör XV. századi rétegéből került elő olyan idomtégla, amelyet Gerevich a XIII. századra datált. (Gerevich L. Seitl K. -Holl I. : Megjegyzések a budai vár XIII. századi épitéstörténetéhez. Művészettörténeti Értesitő 2 (1953) 217. 68. Balogh J. , i . m. I. 108. Ilyen egy friztöredék, azzal a tövissugaras nimbusszal, amely az 1444-ben meghalt Sienai Szent Bernardinonak ikonográfiái attribútuma. 69. E levélből: ". . .. mandamus, . . . combustorem seu factorem tegularurn vei laterum verő nostre Serenitatis inducatis, ut ipse nobis lateres vei tegulas in copia maiore ut poterit cremare et ordinäre debeat. Si verő idem tegulator de illis partibus ad alia lóca transtulissetur, extunc eidem una cum Castellano nostro Zoliensi, ad combustionem predictarum tegularurn módis omnibus moniri i'aciatis. . . InScenthgywrgh terre Siculorum.. . MTA Kézirattár, Főglein A. regesztái. "Végles" jelzet. Miscellanea 1522. sz. doboz. Az egész téglaépitészeti problematikával kapcsolatban érdemes megvizsgálnunk a szegedi gótikus ferences templom építőanyagát s a szegedi Móra Ferenc Múzeum középkori idomtégláit. A XIV-XV. századnál korábbi nem akadt közöttük. (Azért gyanítom, hogy az emiitett "combustor seu factor tegularurn vei laterum" nem 1 123
