Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

És ez újra azt mutatja: nem hónapok, csak napok, de néha csak órák teltek el egy-egy szemetes-törmelékes szekér anyagának lerakása között ezen az egész területen! Napról napra, nagy területen ment végbe ez a nivellálási munka és szint-emelés. A nivellálással lebontott Árpád- és Anjou-kori polgárházak romjait tüntették el. A szintemeléssel azonban már a várfalak megemelési programjához, az erődrendszer modernabbá tételéhez csatla­koztak. Az 1430/40-es években - amikor ez a térrendezés végbement - már igen komolyan kellett számolni a tüzérségi támadás elhárításának lehetőségével. A nivellálást és a szint ­emelést a királyi palota bontási anyagával, szemetjével, majd ezek felett hatalmas épület\ törmelékes bontási réteggel végezték el. De kövessük csak tovább azonos leleteinknek különböző lelőhelyekre való szóródását. 5. Szobrainkkal együtt - a 74/4. sz. lelőhelyen - két dobtagját és két oldalelemét ta­láltuk meg egy mészkőből faragott szökőkutnak. Ez a kut - mint másutt részlete­sen kifejtettem - méretei, anyaga, funkciója tekintetében kiegészitő része egy a XIV. század 70/80-as éveire datált torzfejes vizköpőkkel ékes budai szökőkutnak. (E kútnak többi darabját - szobraink lelőhelyétől légvonalban mintegy 150 méterrel nyugatabbra - a vároldalon, a vár lábánál, a Váralja utcában, a hajdani Testőr­laktanya közelében a 920/30-as évek fordulóján Horváth Henrik emberei találták meg.) Mivel ez a szökőkút az egyetlen ilyen méretű, nyolc szegletes dobtagokból épült budavári gótikus kutunk, a Váralja utcai leletnek s a mi mostani leleteinknek összetartozása kétségtelen. 6. Egymást egészitik ki annak a Zsigmond-kori - a brandenburgi sas és a magyar pólyák cimermotivumaival diszitett - kályhacsempének darabjai, amelyeknek egyik felét a 74/2. jelzésű I. sz. ciszternában, másik felét a szomszédos 74/3. sz. he­lyiségben - az un. "sulyháritós helyiségben" találtuk meg. 7. Egymást kiegészitő lelet a 74/3. sz. helyiség betöltéséből előkerült puhamészkő váju s annak többi/ a 74/30 sz. - jóval északabbra eső lelőhelyen, az un. "pseudo­Rátót házban" - talált kőeleme. (A leletet ugyancsak összeragasztottuk). 8. Az emiitett 74/30. sz. lelőhelyen - amelyet egyideig tévesen "Rátót háznak" nevez­tem - került elő egy sasszárnyat ábrázoló cimer-sisakdisz mészkőből, a sisakdisz fekete tollazatán arany hársfalevelekkel. (Ezt véltem egyideig a Rátót nemzetség, esetleg Ilsvai Leusták nádor cimerének. ) Utóbb felismertem: a cimert Luxemburgi Vencel cseh és római király - Zsigmond bátyja - is viselte sisakdiszként, sőt ez a cseh hársfaleveles sasszárny-motivum visszatér egyik Zsigmond kori kályhacsem­péken is, két Sárkányrendjelvény kiséret ében. Ugyanitt előkerült egy királyi kőkoronának töredéke is. Amig a Luxemburg-cimer­töredék relief, esetleg cimertárcsa, addig ez a kőkorona körplasztikus megmun­kálású s ugylátszik, valamelyik szobrunkhoz illik. Mind a cimertárcsán, mind ezen a koronatöredéken fekete és arany festésnyomokat látunk. Amennyiben a két lelet egymáshoz kapcsolódik s amennyiben mindkettő szoborlele­teinkhez kapcsolható, a szoboranyag Zsigmond-kori datálására adhat indítást - : amelyben én egyel'őre nem hiszek. 259 9. Egy kis, belül zöldmázas tégelynek egyik fele a 74/2. sz. lelőhelyen, I. sz. cisz­ternánkból, másik fele szobraink lelőhelyéről, a 74/4. sz. lelőhelyről került elő. 10. Két vörös tálikának mázatlan egyrésze a 74/11. sz. ciszternából, másrésze a 74/4. sz. szobros lelőhelyünkről került felszínre. 11. A II. sz. ciszternából emeltek ki egy füles, mázatlan, kiöntő szájjal ellátott cse­répedénytöredéket; kiegészitő darabjait a szobrokkal együtt, a 74/4. sz. lelőhelyen találtuk meg. 12. A 74/3. "sulyháritós helyiségben" akadtunk rá egy nagy grafitos öntőtégely egyik darabjára. A hozzá illő töredékre viszont a szobrokkal együtt, a 74/4. sz. lelő­helyen bukkantak rá társaim. 13. A 74/3. sz. lelőhelyen s a 74/5. sz. XV-XVI. századi gödörben - a szobrok felett ­egyazon grafitos hombárnak töredékeit találtuk meg. (Jellegzetessége az, hogy pe­reme külső részét beszúrt lukak diszitik, ) 14. A 74/3. lelőhelyen került elő egy - unikális - fiókos kályhaszem. Ennek felületét kis, kampók, horgok diszitik. Ugyanilyen cserép-kampós kályhafióktöredék került elő a 74/5. sz. gödörből. 15; A 74/3. sz. ("sulyháritós") helyiségből származik egy zöldmázas, mérmüves, XV. századi kályhacsempe félhengeres hátlemezének töredéke. Hozzáillő részét a 74/11. sz. ciszterna anyagában leltük meg. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom