Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

lu, A 74/3. sz. - sulyháritós helyiségben - annak betöltésében került elő egy ritka, a Sárkányrend két jelvényével és Zsigmond-hárslevél-diszitette sasszárnyas sisakdisszel ékesített kályhacsempe. Kiegészítő töredékrészét ugyancsak.a 74/11. sz. ciszterna őrizte. 17. Egy kisméretű, sárgamázu tégelynek, egyik darabja n IV. sz. - un. "konzolos pincében" - volt, másik darabja a tőle mintegy 40 méterrel észak-keletre eső 74/11. sz. ciszternában. 18. Egy XIV-XV*. századi idomtéglának egyik darabját a 74/3. sz., másik felét a 74/30. sz. lelőhelyen találták meg. Mindez, a más-más lelőhelyen megtalált leletanyag egyes darabjainak összetartozása azt jelzi: lelőhelyeink átkarolják egymást, legszorosabban összefüggenek egymással. Öszszetartozásuk természetesen nem az egyes objektumok épitésének s fennállásának korát hitelesiti. De pusztulásukét, meg semmisítésüknek - s szemétre-vetésüknek - korát bizonyosan. A szobrok lelőhelyének s a vele közel-távol szomszédos lelőhelyeknek összefüggése megerősíti azt a felismerést, amelyet már a szobrok előkerülése előtt, ezen az egész északi előudvari térségben megalkottam. Azt ti., hogy a fennsíknak ezt a részét - egy lerombolt XIII-XIV, századi városrész helyén - Zsigmond király korában vették körül uj erőd falakkal. Mépgedig Észak, Nyugat, Kelet felől egyaránt. Most az jkiderült: ekkoriban - a Zsigmond-építkezések idején s kevéssel azt követően - nemcsak falakkal vették körül, de jelentősen meg is emelték ezt a térséget. Ekkor iktatták ki a korai, beljebb - ti. keletebbre - álló, IV. Béla városépítéséhez kapcsolható várfalat. És ekkor ugy nivellálták ezt a területet, hogy az ittlévő házakat lebontották, majd a bontások törmelékével, a királyi palota átalakításából eredő épülettörmelékkel s szeméttel feltöltötték a hajdani polgári lakónegyed e déli részének házalapjait, udvarait, ciszternáit, pincéit, (Elsőként s legjellemzőbben mutatta ezt a Zsigmond-kori betöltést, s abban az udvar luxuscikkeket is tartalmazó szemetjének felhasználását a már 1972/73-ban feltárt IV. sz. pince, a IV, Béla kori városfalhoz kapcsolt un. "konzolos pince".) Az a tény, hogy a fenti 5. pontban leirt módon szobraink lelőhelye egyik leletének, a szökőkutnak néhány ide tartozó töredékét lenn a Váralja utcában találták meg, arra mutat, hogy szobrainknak a 74/4. jelzésű lelőhelyre helyezésekor már állt a Zsigmond-kori nyugati várfal. Ugyanis, ha nem állt volna, a szökőkutnak ezt a vízköpő s részét nem azon, hanem a beljebb álló IV. Béla-kori várfalon dobták volna át. És igy az nem a Váralja utcában, hanem a Béla és Zsigmond várfala közötti betöltésben maradt volna az utókorra. De ugyanez a legördülés mást is mutat: azt ti., hogy a szökőkút kidobásakor, s egyben a szobrok temetésekor, tehát 1440 körül még aligha állt az az alsó nyugati várfal, amely ma (az Ybl szárny teste alatt) a Karakas pasa tornyát köti össze a délnyugati Buzogány toronnyal. Ugyanis, ha ez az alsó fal áll, szökőkutunknak koronája - a vizköpős-torzfejes elem - nem a Váralja utcáig gurul, hanem megáll a mai Csikós udvaron. (És itt még az is bizonyít, hogy a szökőkutnak Váralja utcában talált része nem egy, hanem két, egymáshoz szorosan nem kapcsolódó elemből áll.) A most elmondott, temérdek munkával járó leletelemzés, - amelyet kitűnő munkatársam, Boldizsár Péter végzett el - egyértelműen azt bizonyítja: a hely színvázlat on is bemutatott 74/2. lelőhely gyakorlatilag a 74/4, a IV. a 74/11. ciszterna modellje, szimulátora. Ugyanez a reláció áll fenn a 74/3. lelőhely s a 74/30. (hibásan "Rátót ház"), a 74/5. és a 74/11. ciszterna között is. Szobraink lelőhelyének jellemzői azonosak a IV., a 74/11. ciszterna, a 74/2. (I. sz. ciszterna), a Váralja utcai vizköpős-lelőhelynek és a 74/3-nak kronológiai és funkcionális mutatóival. Ugyanez a viszonya a IV. sz. lelőhelynek - "konzolos pincének" a 74/2, a 74/4. és a 74/11. ciszternával, illetve a kettő lelet anyagával. Ez a bővíthető sor egyértelműen azt mutatja: elemzésünknek régészeti eredménye, történeti mondanivalója arányos volt a ráfordított idővel. Egy pillantás a helyszínrajzra és azt látjuk: szűkebb kutatási területünk, az egykori északi előudvar - illetve annaki nyugati pereme - egyetlen, egységes betöltési terület. A nivellálásnak, a betöltés gyorsaságának menetét már elmondtam. A konzolos helyiség s a 74/4. jelű lelőhelynek, a szobrok lelőhelyének betöltési rétegei megőrizték azokat a dőlésirányokat, ahonnan a palota egykori trapézudvaráról ideszekerező törmelékhordók törmelékanyagukat lelapátolták. A szobrokat - amelyeknek java ekkor tört tovább - még csak immel ámmal egy (vagy - reméljük - két) helyre dobták. Ám a többi, kivált az apróbb tör86