Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Mint önálló leletcsoport azért érdemel emlitést, mert ezeket a töredékeket csakúgy, mint a 21. sz. törzstöredéket is, nem szobraink lelőhelyén (a 74/4. jelzésű kutatóhelyen), hanem még 1972/73-ban az un. "konzolos pincében" találtuk. (181. kép) Akkor nem vetettünk ügyet rájuk, mert önmagukban mit sem mutató, amorf darabok. Most vált csupán világossá, hogy szoboranyagunk tartozékai. Egyben ez a leletcsoport - más megfigyelésekkel együtt » azt is bizonyossá tette: terűlétünknek még más pontjain is feltételezhetők további szobortöredékek. Méretek: 15 x 24, 11 x 10,9 x 7 cm. Lelt. sz. : 75.1. 37. • •• 38, Nagy, vakpajzsot tartó herold töredéke Önálló szoborműhöz tartozó töredékünket már cimével is jellemeztem. Meglehet, hogy valamely külső épületen állt nagyméretű herold tartozéka. *

70 Magassága: 34 cm, Lelt. sz. : 75.1.38. Nem tartozik egységes, 1974-ben feltárt gótikus szobor galériánkhoz az alább felsorolt két figurális töredékünk. Mégis - mivel mindkettő a most ismertetett 1967-75. évi vári ásatásom során került felszinre « közlésüket nem mellőzhetem. . 39. Páncélos vitéz kisméretű kőszobrának tö

redéke 1972-ben a budai királyi palota középkori északi előudvarának területén, a barokkorban épített királyi istállók alatti feltöltés eltávolitásakor került felszinre. Puha mészkőből faragott kőszobor töredék. A 20 cm magas, 15 cm széles torzó (leltári száma: 72/11/72.) páncélos férfialaknak alsó testfele. A töredék a felső combnál letört. Kiegészítő részei nem kerültek elő a betöltés eltávolításakor. Fegyvertörténeti analógiák* «* alapján - rákfarkas vértezet, sodronying - aligha tehetjük a XV. század első felénél korábbi időre. Alighanem heroldot ábrázolt. Noha körplasztikus megoldású, hátával falhoz simulhatott. Meglehet, hogy konzolon állt, baldahin alatt. Rákfarkas vértlemezeinek négy sora maradt meg a derekától csipőjéig szélesedő sávokban. Ágyékát, felső combját sodronyingének háromszögekben lecsüngő, cikk-cakkos csücskei védik. (28. ábra, 1. ) 40. Későgótikus herold, magyar és cseh cimertöredékkel 33 cm magas. Legnagyobb szélessége 25 cm, Homokkő. A szobrok lelőhelyétől 38-40 méterrel délebbre, a 39. sz. középkori pince feletti betöltésből, az újonnan kialakított felszín alatt, arcrabukva került felszinre. (1975 augusztus 16-án találta Kernyánszky Barna nevű munkatársam). A XV. század második felére tehető, homokkőből faragott későgótikus heroldnak először feje és felső teste került elő. (Semmiképpen nem tartozik XIV. századi gótikus galériánkhoz. ) Budai szoborgalériánk alakjainak latinos lágyságához képest a későgótika kemény, kissé germános realizmusát tükrözi. Sérült volta erősebb hangsúlyt ad kvalitásbeli hátrányainak. Fejét balra billentő, hajadonfőtt ábrázolt férfialak ez, elnagyolt hullámos hajzattal. Vállát egy - elől szalaggal átfogott - palást borítja. Ez alól kilátszanak nyaknál zárt, redőzött fegyverkabátjának ráncai. A dülledt szemek, az orr s az arc erősen sérült, a törzs többi része hiányzik. Az azonos kőanyag, a lelőhely s a faragástechnika azonossága alapján ehhez a heroldtöredékhez kapcsolódik két ugyanitt talált cimertöredék. Egyik a magyar pólyáknak igen díszesen megfaragott töredéke. Másik koronás, kétfarku cseh oroszlán torzója. A magyar pólyáscimeres pajzsnak felső peremére -töredékes -heroldunk redős ruhaujjból előrenyújtott balkezével (annak is mutató és hüvelyk ujjával) támaszkodik rá. Ugyanakkor a magyar címerhez csatlakozó, baloldali, cseh cimerrész felett is mutatkozik egy ruhaujj töredék. (E szerint e kettős címert esetleg két herold tartotta volna. ) 61