Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Annak idején e torony keleti felét találták meg. Akkor a nyugati rész volt megközelít hetetlen. Mi most a nyugati részt találtuk meg. A keleti részt azóta egy fűtési távvezeték betonaknájával kiméletlenül megsemmisítették. A kis félköralnprajzu torony -, amelyre utóbb a várpalota északi Szárazárok-rendszerének Zsigmond-kori kaputornyát, immáron négyzetes alaprajzban épitették rá - több átépitésnek s még több rombolásnak szenvedő épitészeti tanuja. 77 (67. kép) Régi városfalunknak lemetszett, felső sikja a markológépek levonulása után 153, 50 154 méter magasságig emelkedik fel. Átlag 1,2 - 1,5 méter mélységben pedig már alapozása jelentkezik. Itt és egyebütt azt figyelhettem meg, hogy - más budai vár- és városfalakkal ellentétben - ez a "régi fal" nem ül ki teljesen a sziklaperem szélére. így e falnak - mivel külső és belső járószintje azonos -, elég magasnak kellett lennie, hogy védelmül szolgáljon. A fal általában laza, mállott m ár gás; altalajon ül, sokhelyütt őskori, humuszos kulturrétegeken. "Öreg falunk" a későgótikus északi kortina alól kifutva, dél irányában harmincnégy méter hosszan egyenesen halad. Itt azonban a városfal enyhén megtörik, kissé nyugatabbra hajlik. Majd további tizenhat méterrel délebbre, enyhe szögben ismét visszatér kelet felé és immár ezt az irányt egyenesen hosszabbítva éri el az emiitett délebbi kis köralaprajzu tornyot. Mivel sem kőzettani, sem más érthető indokát nem találtam az "öreg fal" irányváltozásainak, kérdésemre a geológiai helyett régészeti feleletet kaptam. Az "öreg fal" iránya, irányváltozása Mint már emiitettem, "régi falunk" jelenleg mindössze alig hetven méter hosszan követhető. S még 42 - 44 méternél is van egy emlitésre méltó vonása. E ponton (tehát az északról számított 42. méternél) falunk hirtelen megszakad, majd egy másfél-két méteres nyilas után folytatódik. Alapozása a nyilas alatt is megvan, igy azt kell gondolnunk valamilyen ajtóféle volt ezen a helyen. (A fal megszakadása szabályos, bár semmilyen ajtókeretnek, küszöbkőnek nincs nyoma. ) A nyilas nyugati oldalán szint nyomait véltem felfedezni. Azonban ott - mivel egy aggregátort telepitettek rá - nem kutathattam tovább. E régi városfal kronológiája - legalábbis relativ kronológiája - az elmondottakból kiviláglik: e visszabontott/ hajdani külső városfal beszalad a - feltehetően Zsigmond-kori erődrendszernek északi zárófala, a nagy kortina alá. Ez az erődrendszer azonban nem csupán ebből az egy északi kortinából áll! Az összhosszában 170 méter hosszú - s átlagában 2, 5 m széles - északi zárófal, középterében a gótikus erődrendszer északi főkapujával, a mai Turulmadár-szobortól egészen a Krisztinaváros fölé magasodó Karakas pasa tornyáig terjed. (A Karakas pasa tornya, amelyet a múlt században a Fehérvári rondellával együtt elbontottak, török neve ellenére nem oszmán, hanem középkori épület, a Zsigmond féle erődrendszer kulcspontja, a déli Buzogány-torony északi megfelelője. ) A múlt században elbontott, e században újra felépitett Karakas pasa tornyát a Buzogány-tor onyal ma is meglévő - bár rejtett - fal köti össze, 340 méter hosszban. A Karakas pasa tornyától a Buzogány toronyig terjedő várfallal párhuzamos felső várfalunk megállapithatóan régebbi, mint a szorosan ráépitett északi kortina fala. Metszés pontjukat feltártuk. Ez pedig már meg is ad egy - kifejtésre váró - relativ kronológiát: 1. legkorábbi a "régi fal", ezen rajta nyugszik 2. az északi kortina. És a meglepetés: 3. az északi kortina már ráépült a nyugati felső-külső várfalra is. így azt következtethetjük: a "régi falat" a XIV. század végén, vagy a XV. század elején mindenképpen kiiktatják. A Zsigmond-kori falrendszer falai közül azonban hamarébb épül fel a hosszú, a nagy nyugati erődrendszerhez tartozó felső-belső várfal, mint az északi kortina. Ez a megállapítás, - ha uj is, nem tul sokatmondó -: világos, hogy fontosabb a királyi palotát a Duna s az Ördögárok völgye felől megvédeni, mint Buda városa felől. 7 ° A fentiekkel kapcsolatban azonban az is bizonyos: ha későbbi is az északi erődfal (s vele az északi főkaputorony) a nyugati felső zárófalnál, bizonyos, hogy nem sokkal későbbi annál. Tehát: nem két építkezésről van itt szó, hanem eyy építkezésnek két - egymáshoz időben közel eső - periódusáról. 26
