Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Vagyis: nem telt el annyi idő a nyugati felső (uj) várfal építése és az északi záróf al épitése között, mint amennyi eltelt az öreg fal építése (XIII. századi) és a Zsigmond-k ori erődfalak (XV. századi) emelése között. A Várhegy nyugati, krisztinavárosi oldalán a már emiitett északi zárófalra -déli irányból - két erődfal fűződik rá. Az alsó Karakas pasa tornyát köti össze a Buzogány toronnyal. A felső pedig: a mai várfalunk, az az építmény, amelynek építésével feleslegessé vált a XIII. századi "régi fal". Ez a két észak-déli irányú nyugati várfal egy hatalmas zwingert, falszorost zár közre. A nyugat - a mai Krisztinaváros - felé erősen lejtő, meredek várfennsikot határoló felső - Zsigmond-kori - erődfalat az un. Ybl szárny és az északi kortina között tizenhét támpillér tagolta. 1973-ban bekapcsolódtunk e várfal - újkori falköpenyektől való - kibontásának munkáiba. Ennek során megállapíthattuk: ez a felső-külső várfal, munkánk megkezdéséig hármas öszszeépitést mutat. (20-21. kép) A nyugati felső várfal jellege és épitéskora E hármas összeépítést jól szemlélteti két fényképünk is. Az öles - 1,8 - 2 m összvastagságu - várfalnak külső nyugati falköpenyét szép, homokkő kváderekből az újkor* m rakták fel. E külső köpeny vastagsága 35 - 50 cm. Ezután a fal - nyilván sokszor sérült - Zsigmond-kori magja következik, 1 - 1,2 méter szélességben. Amorf, vegyes kőanyagból forró mészhabarcsban szilárddá cementálódott falazat ez. Ettől kelet felé, tehát a belső oldalon élesen elválik a belső cca 40 cm vastag homogén falréteg. Ehhez a belső falréteghez csatlakoznak - megfelelő s egyik helyszínrajzunk északi szakaszán bejelölt osztásban - egy belső, statikai rendeltetésű árkád-rendszernek az indítás, a váll magasságában letört pillérei. Nyilvánvaló, ezek a "kőtarisznyák" adtak ellensúlyt, befelé húzó erőt az egyre vékonyodóbb, sziklára alapozott egész várfalnak. Ez a felső nyugati erődfal egyébként helyenkint szabálytalan előre» és hátra »'állásokat mutat. Ennek magyarázatát bőven megtaláljuk Buda ostromnaplóiban« 1529/1530-tól az 1849-es honvédostromig számos alkalommal ágyúzták ezeket a falszakaszokat. Néhányszor alkalmasint be is omlasztották. E két középkori bástya-falmagnak nyugati külső oldalán rajta ült egy tetszetős, zömmel fehér-sárga homokkövekből kialakított falköpeny. (Itt ott még ezen is a Bauszmann építkezések téglaköpenye. ) Alighanem mindkettő az 1849-es hon» védostrom sérüléseinek Bach korszakbéli kozmetikuma. Ezen a szakaszon csupán a várfal belső árkádjainak vállköveit találtuk meg. Nyoma sem volt itt már annak a konzolsornak, amely ugyané falnak - a modern palota testétől délre folytatódó - mind nyugati, mind keleti oldalán látható. Ezek a - Budapesti Történeti Múzeum déli főbejárata alatt elhelyezkedő zwinger-falban látható konzolok 79 azokat a gyilok járó fa folyosókat tartották, amelyekről 1435/36-ban már a kamaldoli Ambrogio is megemlékezik. 80 Ennek a felső-külső nyugati várfalnak elemzése, kormeghatározása számunkra azért fontos, mert feleletet ad a XIII. századra datált "régi fal" megszűnésének okára és idejére nézve. És e kornál - a már elmondottakon kivül - arra is gondolnunk kell: Nagy Lajos az, akinek katonái, hazánk fiai közül elsőként szagoltak lőporfüstöt ! Nem véletlen az, hogy korábbi budai ásatásainknak egyik legfontosabb fegyverrégészeti emléke egy ágyu-elsütő kamrácska volt - az Anjouk korából. A várfalaknak még magasabbra emelése, szilárdabb várfalak kialakítása, a falak vastagitása - Budán - nem csupán Zsigmond imperiális helyigényeivel függ össze, hanem ezekkel a taktikai meggondolásokkal is. A máriazelli templom timpanonjának törökverési jelenete jól mutatja: már Nagy Lajos is nagyon tisztában volt a török veszedelemmel. S ezt a veszélyérzetet utóbb félelemmé fokozta Zsigmondnak - és vele együtt a burgundi, francia lovagseregnek-nikápolyi tömegkatasztrófája, így nagyon valószínű az, hogy a budai erődrendszer külső-felső falainak építése és magasítása már Zsigmond XV. századeloji építkezései előtt kezdetét vette. Egyébként itt említeném meg: Zsigmond budai nagyépitkezéseiben két koncepciót kell elválasztani. A Csonkatorony, amelynek építését ugy látszik már 1410 körül megkezdték s amely sose készült el teljesen, még egy korábbi, az Anjou-kori palota-megfogalmazáshoz fűződő perió27
