Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Barokk kövek Noha magam a középkor anyagi kultúrájának kutatója vagyok, újkori műtárgyak mentését s az arról való beszámolót is kötelességemnek tartom. Az istállók délnyugati része alatti talajmozgatáskor, a felszínhez közel - alig 1-2 m mélységben - került elö egy hatalmas, puha mészkőből faragott barokkori kőkorona. Az ab­roncspántok alatti capucium kő-mását - ugy, mint az a XVIII. századi magyar koronaábrá­zolásokon szokásos volt - hagyma alakura, pufókra faragták ki. A pántok találkozási pont­ján - ott ahol koronánknak másfajta kőből faragott keresztje volt -, a kereszt becsapolási helyének csupán helyét és a csap csonkját találtuk meg. A korona a XVIII. századi, Mária­Terézia palota éptiletplasztikai disze volt. Meglehet, hogy hajdani honvédeink 1849. évi ost­romakor sérült meg s ezután vetették szemétre. Itt fájdalommal és pár fényképpel kell megemlékeznem arról, hogy az 1945-1973 kö­zötti időszakban a királyi palotának barokk, neoreneszánsz, neobarokk kőemlékeinek, épü­letplasztikai diszeinek (és szobrainak) megóvására kevés lépést tettek. Uralkodók szobor­másai - igy N Mária Terézia és Erzsébet királyné márványszobra tönkrementek. III. Károly márvány-buszt je nagy nehezen múzeumba került. A Zeughaus homlokzatáról megmentett Héraklész-szobrot még 1961-ben, szemem láttára zúzták szét. Ugyané sorsra jutottak azok az - újkori palota stílusainak egy-egy korszakát őrző - épületplasztikai remekek is, ame­lyeket falboritó kőlapok kialakítása végett a jelenleg (1975 januárjában) is a helyszínen dol­gozó kőfaragó vállalat fürészeltet fel. 5 ^ XIX. századi kóemlékek j A Csikós udvar XIX. századi Lovardája mellett, a várfal téglaköpenyébe Hauszmann Alajos négy nagyméretű homokkő reliefet illesztett be. Az egyes domborművek: fegyvertáblák. Mégpedig az osztrák birodalom hadserege egy-egy fegyvernemének - a lovasságnak, az utász-árkász fegyvernemnek, a tüzérségnek, a gyalogságnak - jelvényei. Mivel a lovassá­got jelképező kartuson dragonyosvért alatt egy olyan lovastarsolyt látunk, amelyen a FJI be­tűk felett az osztrák császári korona van, nyilvánvaló csakis 1861-67 előtti (de 1848 utáni) faragásról lehet szó. Ezért bizonyos vagyok benne: ezek a fegyvernemtáblák a XIX. század végén lebontott Hadiszertárat ékítették. (Oda az 1849. évi ostromot követő helyreállitás után, az 1850-es évek derekán kerülhettek). A lebontáskor Hauszmann helyeztette ide eze­ket a táblákat, csak ugy, mint ahogyan a Zeughaus diszkapuja és oromdisze, az 1960-as években szétkalapált Héraklész szobor számára is a Várkertben (a felső keleti zwingerben, a déli kortina északi falában) ő keresett és talált őrzéshelyet. A négy kartus közül egyet, az árkászokét - noha arra a figyelmet kellő időben felhív- * tam - a bontást kivitelező vállalat vandál módon szétverte. Hármat utóbb - a Kiscelli Mú­zeum pénzén - kis töredékekre daraboltan kalapáltak ki a falakból. Fotóink a helyreállitás alapjául szolgálhatnak. (A törmelékek jelenleg az Öntő­ház utcai udvaron vannak. ) . * Kő ágyúgolyók, pu s ka-kovák Anyaguknál fogva itt, a kőanyagoknál emlékeizem meg arról, a sok tucatnyi, nagyméretű kőgolyóról - ágyuk, bombardák, vetőgépek muníciói -, amelyeket mind az Istállók, mind az Udvarlaki Őrség bontása során a betöltésben találtunk. A kőgolyók mészkőből késztilt - 345 mm kaliberű - faragások. Akadtak azonban kisebb, ugyancsak mészkőből faragott kő­golyók is. (8 cm átmérővel) Koruk: a XV-XVII. század. Kalmár János fegyvertörténete kormeghatározás nélkül emliti a 80, 105, 142, 152 és 345 mm kaliberű kő-ágyúgolyókat. 57 A hajdani törökkori épület - az 1687. évi Haüy féle térképen még fennállóként jelölt­oszmán bástya vagy hadiszertár alatt, a Szent György térről az Oroszlános kapuhoz vezető elbontott ut alatt (de még az északi gótikus kaputorony falai között is) száz-, sőt ezerszámra találtunk keréklakatos puskához való kovakövet. 4x3,5 cm méretű, D alakú, egyélüre pat­tintott sárgás-máj s zinü kovák ezek. Egyik felszínükön a kovafogónak befogadására szolgáló bordát alakítottak ki. Másik oldaluk szinte teljesen sima. A keréklakatos kovácspuskák virágkora a XVI-XVIL század volt. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom