Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
De használták a kovát még a XVIII. században is. A mi Budán talált puskakováink bizvást elmehetnek abba a sorozatba is, amely az 1700-as első évtizedből való. Ugyanis 1703ban a császári hadsereg Magyarországról, Horvát és Csehországból 37 000 tűzkövet rendelt. Ezre 4 forint volt. Pár év múlva az összes császári hadiszertár számára ujabb félmillió kovát rendelt I. Lipót. 5Ö így meglehet, hogy ezek a mi itt talált kováink már nem is a török/hanem a XVIII. századi osztrák seregeknek a budai Zeughausban őrzött - s idővel feleslegessé vált - hadiszerei voltak. Téglák, idomtéglák A szokványos középkori - vegyesméretü - falazó és mázatlan padlótéglákon meg a néha mázatlan, néha több szinti mázas tető- és kupcserepeken kivül, (amelyekről, mivel szórványok ehelyt semmi megjegyeznivalóm nincs), megemlitenék két, az istállók délnyugati szakasza alatt, aránylag kevert - XIII-XIV. századi vegyes betöltési rétegből való - római jellegű tetőtéglatöredéket. (Meg kell jegyeznem, hogy pontosan ugyanilyen - a római kori tetőtéglákhoz megszólalásig hasonló - töredéket emeltem ki a 72/73-as ásatási területem zárt, XIII-XIV. századi steril szemétgödrei egyikéből. A 13. sz. szemét gödör bői, ) Ezek a leletek önmagukban sokatmondóak lennének, ha valamit is tudnánk a budai Várhegy római kori előéletéről ! így azonban minden római kori - vagy arra emlékeztető - lelet problematikus. Hiszen H. Gyürky Katalin a Várhegy északi részein végzett kutatásai során szintén talált "a római tegulákhoz hasonló" tetőcserepeket. Am ezeket ő sem római -, esetleg más, közeli római törmelékből idehozott, másodlagos felhasználású - leleteknek, hanem XIII. századiaknak határozta meg. 59 Ehhez csatlakozom. Az építőanyagként használt falazótéglák felől meg kell állapitanom, hogy téglákat a legkorábbi, itt megtalált városfalnak falazóanyagában nem találtam. Nincsen tégla abban a XIIXIII. századi agyagba rakott kőfalazatban sem, amely az "A" épület északnyugati ablakai alá húzódó pincének két oldalfala (DC. jelz. lelőhely). Viszont akad tégla és téglapótlás a régi várfalhoz izülő un. konzolos pincének - a 4. sz. szemétveremnek - két oldalfalában. Mindezzel csupán azt hangsúlyozom, hogy gondos figyelmem ellenére sem sikerült e területen XII-XIII. vagy XIV. századi falazó téglaépitkezések nyomát kimutatni ! De nem voltak téglaanyag-maradványok a steril XIII-XIV. századi pincéinkben, vermeinkben és gödreinkben sem. "" Az istállók alatt kisebb, az Udvarlaki Őrség alatti bontásban nagyobb számban kerültek elő olyan jellegű terakotta, idomtégla töredékek is, amelyekhez hasonlókról mind Hauszmann Alajos, 61 mind Lux Kálmán, " 2 mindpedig Balogh-Jolán ^ 3 müve is megemlékezik. Közülük talán az a szép stilizált pálmaleveles töredék a legjelentősebb, amelynek a'budáJT anyagban nem találom párját. Ez a pálmaleveles töredék - az 1948-50. évi vári ásatások során talált terrakotta épületplasztikához hasonlóan - késői, a Szárazárok XVI. századi betöltéséből került elő. (A nagy Szárazárkot először az 1529. évi ostromkor a török támadók töltötték be; igy hatoltak be a Friss palota - északra tekintő - földszinti termeibe. ) Mind azt a néhány idomtéglatöredéket, amely egyenes pálcataggal izül a lapos téglafelülethez, mind pedig két 1972/73-ban talált viráglevél-motivum;ös terrakottánkat - Lux Kálmán és Balogh Jolán értékeléséhez hasonlóan - a XV. századra 'datálom. (Nem fogadom el a XIII. századra keltezett budavári terrakották kormeghatározásával és az ekkori királyi téglapalota feltételezésével kapcsolatos argumentumokat. Sem régészeti okon, sem pedig stiluskritikai okból. ) A románnak nézett téglák stílus-elemei - reneszánsz elemek! Reneszánsz alakítás a mi mostani ásatásunknak során - a Szárazárok betöltésében talált palmettás tégla, is. A budaiakhoz hasonló terrakotta frizek előképeit XIV-XV. századi itáliai templomokon s más épületeken találjuk meg. (Milano, Chiesa deli* Incoronata; Bologna, Palazzo della Biada etc. ) De megvannak azok Nyugaton is, - de ott sem a XIII. századból. Ilyen a boroszlói - amúgy is magyar vonatkozásokkal eljegyzett - Városháza. Ám ezek sem XIII. századiak! Az 1490-es évekből valók. 64 A magyarországi középkor idomtéglái kis falusi templomocskáknak XIII-XIV. századi ékességei (Csaroda, Tompaháza, Küküllővár) 65 voltak, zömmel kőben szegény vidékeken. így hát a korainak tűnő budai idomtéglákkal kapcsolatban csak azt idézhetem fel, amit a - miénknél müvészettörténetileg jobban elemzett - itáliai keramikáról olvashatunk: "Az olasz 23
