Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Boda Jenő: A budavári ásatásokkal kapcsolatban feltárt Anjou-kori szobortöredékek kőzetanyagának vizsgálata 222-227

ÖSSZEFOGLALÓ KIÉRTÉKELÉS A megvizsgált kőzetminták a makrofauna alapján szarmata (felső miocén) korúnak minősülnek (hozzávetőlegesen 10-12 millió évesek). A vékony csiszolat -vizsgálatok szerint kivétel nélkül oolitos mészkőféleségek. A mikro fauna-tartalom alapján miliolinás mészkőnek nevezhetők. Az oolitos jelleg, a Miliolina tartalom éppen a hazai szarmata korú képződményeknek egyik jellegzetessége. Tehát a mikrofácies-vizsgálatok is csak megerősítik a makrofauna alapján megállapított szarmata kort. A szarmata korú üledékek csak Európából, a Bécsi Medencétől (Lengyelország déli részén, Szlovákián, Magyarországon, Jugoszlávia északi részén, Románián, Bulgárián át a Szovjetunió Fekete-tenger-mellékí területein keresztül) az Arai tóig ismertek. Magyarországon a szarmata képződmények igen elterjedtek, az ország mintegy 2/3 részén megtalálhatók, kisebb részben a felszinen, nagyobbrészt a mélyben. Budapest környékén a felszinen nagy területeket boritanak. Közelebbről a főváros területén: Budafok-Tétény és Kőbánya. Kőbánya sörpincéi, a budafoki borospincék is ilyen szarmata korú, ugyancsak oolitos mészkőféleségekben mélyültek. Tétény területén még jelenleg is megtalálhatók a régi, felhagyott kőfejtők és a kerület földszintes családi házai, valamint a vallási jellegű szobrok ugyancsak ebből a kőzetféleségből készültek. A szerződésben lefektetett követelmény a megbiző részéről a szobrok kőzetanyagának korát és lehetséges származási helyének megállapítását kivánta. Erre válaszolva - a fentiek alapján 7 m eg állapithatjuk: 1. A vizsgálatokra átadott kőzetminták szarmata korúak. 2. Ezért származási helyük legnyugatibb előfordulása a Bécsi Medence lehet csak. 3. Minthogy e kőzetanyag Budapest területén,is előfordul joggal feltételezhetjük a szobrok anyagának helybéli származását, tekintettel arra, hogy e kőfejtők már a római időkben is müveitettek, amelyet a kor síremlékeinek anyaga is bizonyit. 4. A XXII. kerületbőlnszármazó, az összehasonlítást célzó kőzetanyagok és az átadott minták vizsgálata kéts

égtelen teljes azonosságot állapított meg.

(lásda234.,237.,a245. és a 246. képet. A 246. kép kőzetanyagát Entz Ferenc geológus diplomamunkájával kapcsolatban gyűjtötte be a XXII. kerület, Vöröskereszt u. 25. sz. ház előtti mészkőkibuvásból. 19.sz. mintaként. E részen vannak a borpincék.

; Elképzelhető, hogy à pincék tulajdonképpen régi kőfejtőkből fejlődtek ki. Mivel itt meredek partfalat alkot, illetve alkotott a mészkő a Duna felé, valószínű, hogy a kedvező fejtési lehetőségek miatt - a rétegek éppen a Duna felé dőlnek/- a legrégibb mészkőfejtők. ) Mindezek alapján a szobrok kőzetanyagának származási helye Magyarország,közelebbről Budapest, XXII. ker. Budafok, Tétény területe. 225