Budapest Régiségei 24/3. (1977)
FÜGGELÉK - Matolcsi János: A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV-XV. századi állatcsontok 179-198
mind töröttek, belőlük mindössze annyi következtetést lehetett levonni, hogy szélességi méreteik a fajra jellemző nagyságúak és egyetlen kifejlett egyedből valók. A fácán (Pha sianus colchicus L., 1758) csontjainak legkorábbi előfordulását a budai domonkos kolostor ásatásánál XIII. századi rétegből mutattuk ki. '^ 8 A királyi palota északi előudvarában előkerült XIV-XV. századi csontok e fajnak a középkorban folyamatos jelenlétét igazolják, a szintén XIV. századi visegrádi leletekkel együtt. Mindezt azért hangsúlyozzuk ki, mert a fácán nem őshonos a Kárpát-medencében, hanem a római időkben telepitették be. 40 A mostani ásatásnál előkerült csontok többsége törött és subadultus korú állatból való. Hat egyedből mindössze kettő bizonyult aduitusnak. Ezek mérhető csontjainak hosszúsága: coracoides 50, 5 és 53, 9 mm; radius 57, 2 mm. A fogoly ( Perdix perdix L., 1758) csontjai a középkorban eléggé gyakoriak az ásatási leletek között, A vizsgálati anyagunkban lévő két felnőtt egyed 55, 4 és 57, 0 mm hosszú femurja közül az első a tojók, a második a kakasok vonatkozó csontjainak mérettartományába esik, 41 A túzok ( Otis tarda L., 1758) egyetlen felnőtt egyedének jelenlétét törött humerus distális vége jelzi, amelynek szélessége 28, 4 mm. A kék galamb ( Columba oenas L., 1758) szintén egyetlen felnőtt egyeddel van képviselve, miként azt a 40, 9 mm hosszúságú humerus és egy humerus-töredék álapján megítélhettük, A dolmányos varjú (Corvus cornix L. r 1758) egyetlen lelete a kifejlett ulna, ez 79,1 mm hosszú. A vadon élő állatok következő csoportját, - amely a budai királyi palota északi előudvarának XIV-XV, századi csontanyagában képviselve volt, - a halak (Pisces ) osztályába tartozók alkotják. A számba vett 80 halcsont a vadon élő állatok összes csontjának 24, 9 %-át teszi ki és 15 egyed maradványának látszik. Az egyedek számából megállapított arányuk az előbbihez igen közel áll, amennyiben az 2 6,3%. Ezekben az arányokban kifejezésre jut, hogy a királyi udvar lakóinak asztalára jóval több hal került, mint más korabeli település A halcsontok fajok szerinti meghatározásának munkája - összehasonlító anyag hiányában - ma még lassan halad. Eddig a ponty (Cyprinus carpio L,, 1758), a harcsa (Silurus glanis L., 1758), a csuka ( Esox lucius L., 1758) csontjait tudtuk elkülöniteni. A többiek meghatározására az egész ásatási anyag részletes feldolgozása során kerülhet sor. Jegyzetek *• Zolnay L. : Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Második, bővitett kiadás. Gondolat. Budapest, 1975, 85-99, és 219-22 6. - Uő: Középkori falu nyomai a Várhegyen» Élet és Tudomány 31/5 (1976. jan. 30. )„ 195-201, - Uő; A tatárjárás után alapitott Buda városa. Élet és Tudomány 30/6 (1976. febr. 6. ). 272-278. 2, A módszerek összefoglalását lásd J. Matolcsi : Ergebnisse und Probleme der Haustierkunde auf dem Internationalen Symposion in Budapest. In J, Matolcsi (szerk t ): Domestikationsforschung und Geschichte der Haustiere. Akadémiai Kiadó. Budapest 1973, 31-50. 3 e Zolnay L, - Szakái E. : A budai gótikus szoborlelet. Corvina, 1976. - Zolnay L,; A gótikus szoborgaléria feltárása. Élet és Tudomány 31/7 (1976, február 13.) 311-316. 4. W. Herre - M. Roehrs : Domestikation und Stamme sgeschichte. In G. Heberer: Die Evolution der Organismen. Band II/ 2. Stuttgart 1971, 36-40. - Matolcsi J. : A háziállatok eredete. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest 1975, 41-42. 5. Bökönyi S, ; A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga. Budapest Régiségei 18 (1958) 455-486, - Uő: A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga II. Budapest Régiségei 20 (1963) 395-425. - Uő: A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga III. Budapest Régiségei 21 (1964) 369-373, 6. Matolcsi J. : Mittelalterliche Tierknochen aus dem Dominikanerkloster von Buda. Fontes Arch. Hung, (sajtó alatt). 7 0 A várpalota 1956-1959. évi ásatási csontanyagában 92, 3 % volt a háziállatok aránya (Bökönyi S„ i.m. 1963. 396. )., A budai domonkos kolostorban pedig a csontok 91, 1 %-a volt a háziállatok maradványa ( Matolcsi J, , Mittelalterliche Tierknochen ... i.m..) 8. A háziállatok aránya Alt-Bremenben (XI-XHI. sz. ) 100,0%, Alt-Lübeckben (XI-XII. sz. ) 99,3%, Alt-Hamburgban (XIV-XV. sz. ) 100, 0 % Alt-Hannoverben (XI-XV. sz. ) 98, 6 %, Alt-Stettinben (DC-XL szj97,5 %, Alt-Wollinban (IX-XIIL szj 97,0 %, BerlinKöpenick 187
