Budapest Régiségei 24/3. (1977)
FÜGGELÉK - Matolcsi János: A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV-XV. századi állatcsontok 179-198
(IX-XIV. sz. ) 47, 8 %. (Lásd G. Nobis : Haustiere mittelalterlichen Bremen, Bremer Archäologischen Bremen» Bremer Archäologische Blätter 4 (1965) 40. ) 9„ Ezek a jelenségek megfigyelhetők voltak a budai domonkos kolostor ásatásából származó állatcsontanyag feldolgozásánál is. Annak idején tettünk erre utalásokat a vonatkozó közleményünkben. Lásd: Matolcsi J. : Mittelalterliche Tierknochen.., i. m. 10. A budai mészárosok szerepét, tevékenységük fontosságát kidomborítja Zolnay L ., i.m. 1975. 155. 11. Nem tárgyalhatjuk részletesen az egyedszám me gállap it ás ának módszereit, azok előnyeit és hátrányait. Arra azonban rámutatunk, hogy a mandibula számításon alapuló, kétségtelenül egyszerű szárnitás gazdaságtörténeti és archaeozoológiai szempontból nem használható adatot, az un. minimális egyedszámot eredményezi. 12. A valószínűségi egyedszám megállapitását Bökönyi S. módszerével végeztük. A módszer lényegét a csontoknak életkor és ivar szerinti osztályozása adja. Részletesen lásd S. Bökönyi: A new method for determination of the number of individuális in amimal bones material. Amer. Journ. of Archeol. 74 (1970). 291-292. 13. A fogváltás idejét közli W. EUenberger - H. Baum: Handbuch der vergleichenden Anatomie der Haustiere. Zwölfte Auflage.Berlin 1908, 234-235. Az életkor meghatározásánál az itteni adatokat vettük alapul. 14. A végtagcsontok esetében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően juvenilisn ek tekintettük a fajra jellemző nagyságúnál kisebb, keskenyebb, erősen porózus csontokat, amelyeken a varratok, illetve az epiphysis-porcok még nem csontosodtak el; subadultus nak vettük, ha a csont nagyjából már elérte a fajra jellemző nagyságot, de a varratoknál és az epiphysiseknél az elcsontosodási folyamat még nem fejeződött be; adultusn ak minősítettük azokat a teljesen kifejlett állatokat, amelyek végtagcsontjain a diaphysis és epiphysis összeforrt; maturus nak számitottuk, ha a csontokon érési jelek: izületi kopások, az elcsontosodási vonalak elmosódottsága voltak láthatók; senilisn ek tekintettük azokat, amelyeken az öregedési jelenségek: túlzott csontkopások, az izületi felületeken folytonossági hiányok, csontkinövések stb. mutatkoztak. 15. Matolcsi J. : A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténelmi Szemle 10 (1968) 1-2. szám. 1-38. - Uőj^ Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial. Zeitschrift für Tier Züchtung und Züchtungsbiologie 87 (1970). 89-137. 16. G. Nobis: Zur Kenntnis der Ur-und frühgeschichtlichen Rinder Nord-und Mitteldeutschlands. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 63, 155-194. 17. A csontkarakterisztika számításának módszerét és az abból levonható következtetéseket a Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial (1970) c. dolgozatban foglaltam össze. Lásd 15. jegyzet. 18. S. Bökönyi: i.m. 1963. 404, 19. S. Bökönyi: History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Akadémiai Kiadó. Budapest 1974, 153. 20. Felhasználtuk ehhez W. EUenberger - H. Baum idézett munkáján kivül Dorner B. (enesei): A sertés tenyésztése és hizlalása. Budapest 1925, 152-157. c. munkáját is. 21. J. Matolcsi: Mittelalterliche Tierknochen. .. 22. Bökönyi S. . i.m. 1963. 407. 23. S. Bökönyi 'i.m. 1974. 223. 24. Matolcsi J.. Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974, 229-249. - Uő: A Közép-Volga vidéki finn-ugor népek állattartása a korai vaskorban. In Bartha A. - Czeglédy K. - Róna Tas A , : Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó Bp.. (Sajtó alatt) 25. J. Boessneck - H,H. Müller - M. Teichert: Osteologische Unterscheidungsmerkmale zwischen Schaf (Ovis aries L. ) und Ziege (Capra hircus L. ). Kuhn-Archiv 78 (1964) 1-129. - Z. Schramm : Róznice morfologiczne niektórych kosci i owey. Roczniki Wyzszej Szkoly Rolniczey w Poznaniu 36 (1967) 107-133. 26. S. Bökönyi, i.m. 1974. 504-516. 27. Ez derült ki a budai domonkos kolostor területén végzett ásatás állatcsontleleteiből is, amelyben a XIV-XV. századi lócsontok aránya 5, 3 %-ot tett ki. Lásd Matolcsi J. : Mittelalterliche Tierknochen ... i, m. 28. Matolcsi J. : Balaton környéki avar lovak. Somogyi Muzeumok Közleményei. Kaposvár (1973) 87-106. 188
