Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Matolcsi János: A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV-XV. századi állatcsontok 179-198

MATOLCSI JÁNOS A BUDAI KIRÁLYI PALOTA ÉSZAKI ELŐUDVARÁBAN FELTÁRT XIV-XV. SZÁZADI ÁLLATCSONTOK A királyi palota északi elóudvarában Zolnay László által vezetett régészeti ásatás az állat­csontok nagy mennyiségét hozta félszinre. A nagyszerű mütörténeti eredményeiről hazánk­ban és külföldön egyaránt hiressé lett ásatás 1 csontleletei a középkor különböző évszázadai­ból valók és különböző gazdaságtörténeti együtteseket alkotnak. Ennél fogva a feltárt csont­együttesek alkalmasak âz egymást kővető gazdasági formációk tanulmányozására, az állatok tartásának, felhasználásának, valamint vadászatának különbözőségeiben tükröződő életmód­beli változások kimutatására. Gazdaságtörténeti jelentőségük miatt megkülönböztetett figyelmet és elmélyült vizsgá­latot érdemelnek a királyi palota helyén állott XII-XIII, századi falu állattartásáról tanúsko­dó csontmaradványok, A falu lakói ugyanis saját maguk foglalkoztak a háziállatok tartásá­val, tenyésztésével, de az már kérdéses, hogy a falu helyén a XIII, század második felében létrejött város lakói közvetlenül milyen mértékben vették ki részüket az állattenyésztésből. Még kevésbé lehet ilyesmire gondolni a királyi palota területén, amelynek XIV-XV. századi állatcsontanyaga elsősorban a királyi udvar életmódjáról vall a gazdaságtörténet oszteolő­giai kutatójának, A XVI-XVII, századi csontleletek pedig történelmünk fájdalmas periódusá­ra, a török megszállás gazdasági következményeire vetnek fényt, A XII, századtól a XVII, századig terjedő félévezred a magyar történelemnek rendkivül mozgalmas időszakát öleli fel. A változatos történelmi körülmények között érvényesülő gaz­dasági törvényszerűségek és tendenciák a csontleletek aprólékos, sokoldalú vizsgálata ré­vén derithetők fel, E fontos célkitűzés mellett a vizsgálattal szembeni követelmények foko­zódnak azáltal, hogy egyidejűleg feleletet kell adnia bizonyos állattani és állattörténeti kér­désekre is, nevezetesen a fajok gyakoriságára, a háziállatok tipusának, nagyságának, al­katának, hasznositásának milyenségére. Az összetett, széles alapokon nyugvó és korszerű módszereket 2 igénylő vizsgálat befejezéséig csak előzetes híradást tehetünk közzé az eddigi munka során megfigyelt jelenségekről. „ A feldolgozó munkát a nagy értékű szoborleletekkel egy korból és azonos rétegből elő­került XIV-XV. századi csontleleteken kezdtük el, A jelenlegi dolgozat erről az anyagról, illetőleg annak meghatározásáról, fajok közötti megoszlásáról, a felhasználására mutató jelekről igyekszik számot adni. I. A csontleletek mennyisége és fajok szerinti megoszlása A királyi palota északi előudvarában összesen 4 205 darab XIV-XV, századi állatcsont ke­rült elő. A darab itt nemcsak mint mennyiségi egység értendő, hanem úgyis mint a csontok állapotának kifejezője. Anyagunk ugyanis túlnyomó részben töredékekből áll; különösen szembetűnő az ép csontok hiánya a nagyobb emlősállatok csontanyagában, A töredékek között igen nagy a felismerhetetlenségig összetörött, apró törmelék mennyisége, miáltal az anyag 15, 6 %-a meghatározhatatlannak bizonyult. A tételes vizsgálat során 3 548 csontot, illetőleg csonttöredéket határoztunk meg, amely csontmennyiség 25 állatfajhoz tartozik. Anyagunkban 11 emlős-, 9 madár-, 3 hal-, 1 tek­nős-, 1 kagylófaj van képviselve (1. táblázat). A fajok számának megállapításánál együtt vet­tük számba az azonos fajú vad- és háziállatokat, mert biológiai értelemben a háziállatok nem képeznek önálló fajt, 4 hanem ahhoz a törzsfajhoz tartoznak, amelyből annak idején há­ziasítottak őket. A jelenlegi anyagban ezkizárólag a házisertést és avadsertést érinti, a ké­sőbbiekben azonban gazdaságtörténeti és statisztikai szempontból a sertés fajnak ezt a két populációját különválasztva tárgyaljuk, A budai vár területén végzett korábbi ásatások állatcsontanyagának közzétett statiszti­kájában összesen 31 állatfaj szerepel, 5 noha abban a fajazonos házi- és vadállatok külön faj­ként vannak feltüntetve. Magunk a budai domonkos kolostor ásatásából származó állatcson­179

Next

/
Oldalképek
Tartalom