Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

"A" -szárnyához az 1950/60-as években nyugat felől egy teljes teremsort, egy teljes traktust épitettek hozzá. 21 Ujabb beépítési módosítások - bővítések, bontások, szintsüllyesztések - a második világháború után Mindenesetre azzal, hogy az 1950-60-as évek fordulóján a palota északi "A" szárnyához hozzáépitették ezt a nyugati traktust, annak alapjaival elvágták az itt elhaladó középkori útnak egy részét. (A régészeti ellenőrzést - törvényellenesen, de büntetlenül - ezúttal is mellőzték. ) Sőt, mint ezt 1973-ban megállapíthattuk: elvágták a - gótikus királyi palota idetelepítésénél jóval korábbi -, XII-XIII. századi kőházaknak, boros pince-maradványoknak és agyagbarakott kőfalu vermeknek, sziklába vágott szemétgödröknek, meg a XIII-XV. századi polgárvárosi házaknak egész sorát is. Ezek a jelenlegi "A" épület pincéi alá húzódtak be. Ugyanezek a legújabb épületbővítési munkák elvágták a hajdani gótikus erődrendszer nagy, északi főkapu-tornyának déli és délnyugati épületalapjait is. De ez a modern hozzáépítés belevágott annak az 1687-ben, a Haüy-Rabatta féle felmérésen még álló épületként jelzett téglaalaprajzu háznak keleti és déli zárófalaiba is, amelyek, mint 1973-ban feltárt csatlakozó csonkjai mutatták, az 1950-es évekig - mind a Zeughaust, mind a Hauszmann féle építkezéseket túlélték és - 1973-ig megvoltak. (12-15 kép. ) Ugyanez az épületbővítés elmetszett néhány bronzkori - a vatyai kultúra cserepeivel datálható - vermet is. (Ezek egyikénél nyugati csücskét -a 74/12. sz. vermet - 1973-ban, majd 1974-ben mégis sikerült feltárnuhk. ) Noha a toll gyenge szerszámával á hajdani Teleki-palotának (a későbbi József főhercegféle épületnek) lebontásával kapcsolatban magam is ágáltam a Szent György-téri bontások ellen -, 22 meg kell állapitanom, hogy'a Szent György-téri müemlékegyüttesnek szétrobbantása -, ez a városképbe vágó formabohtás - ezúttal a régészetnek káron-nyerésével járt. így: , 1. A lebontott istállók alatt lévő + az újkorban 2-5 méterrel megemelt - szinteknek a középkori szintre való viss^asüllyesztése során 1972-ben igen értékes kőemlékekre - gótikus és reneszánsz faragásokra - bukkantunk. Ez a betöltés a régi középkori királyi palota kőanyagának olyan együttesét adta kezünkbe, amellyel bármelyik európai lapidárium gazdagabbnak vallhatná magát. (Vonatkozik ez kőemlékekben még annyira gazdag gyűjteményekre is, mint a Budapesti Történeti Múzeum. ) 2. Ugyanezeknek a munkáknak köszönhetem azt, hogy egyértelműen meghatározhattam az erődrendszer nyugati várfalának építési korát. Meghatározhattuk a Karakas pasa tornyát a - most először egészében feltárt és felmért23 északi gótikus kaputoronymaradvánnyal összekötő északi erődfalnak korát is. 3. E térségben sikerült megtalálnunk és eddig - megszakításokkal - 128 m hosszan követnünk a budai várnak vagy városnak legkorábbi nyugati falát. 24 Ugyané falnak délebbi szakaszát, egy ahhoz Csatlakozó négyzetalaprajzu és egy másik félkör alaprajzú toronymaradvánnyal együtt. Utóbbinak keleti oldalát a korábbi ásatás során találták meg. 25 1973 nyár vegén a lebontott Udvarlaki Őrség hajdani alagsora helyén ugyanennek a félköralapifajzu toronynak (bástyának) külső, nyugati sikjára bukkantunk rá, az azt elvágó és körjülvevő vastag-nyugat-keleti irányú - falmaradványokkal együtt. 4. Az imént már emiitett - 1687-ben Cavallier megjelöléssel emiitett - épületmaradványt utolsó csonkjainak elbontásakor egyértelműen a törökkorra datálhattuk. így tehát ezt az objektumot - amelynek mostmár legutolsó maradványa is megsemmisült -, kiiktathatjuk a középkor elpusztult budai várpalotai épületeinek gyászos, elméleti kataszteréből. Törökkori épület volt az egészében, minden középkori előzmény nélkül. (16-19. kép) 5. Mivel a 4. pontban emiitett legkorábbi városfal építésével - nála korábbi - szemétgödröket, pincéket, vermeket, csatorna- és lakóház-maradványokat vágtak át, sikerült feltárni és meghatározni ennek a - legkorábbi budai várfalunknál régebbi falusias, allodiális településnek korát, rendeltetését is. Ez a most és itt feltárt település-rendszer - szűk időhatárok közé szorítható - hazai és im port-kerámiáival és üvegeivel, magyarázatot ad más budavári, várpalotai