Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

és tabáni vermeknek, szemétgödröknek, pincéknek, gazdasági jellegű házmaradványoknak rendeltetésére is. (Ezekből, 7O-nél is többet, még a 930-as években Nagy Lajos és Garády Sándor a Tabánban, utóbb, 1949-51-ben 80-nál többet jó részben e sorok irója a királyi palota, és a várkert területén tárt fel. 1972-75 folyamán - ujabb ásatásom során - eddig nyolcvanhat további gödröt tártam fel. ) Ezen a helyen egy olyan, a XI-XII. századtól fogva, tehát még a tatárjárás előtt kialakult falusias településnek akadtunk a nyomára, amely - mint más megfigyelésekből is kiderül - a tabáni templomtól, a Várhegy déli oldalán át, egészen a Szent György-térig nyomon követhető. Sőt: ez a település összefügg azokkal a tatárjárás előtti maradványokkal is, amelyeknek utóbb Hollné Gyürky Katalin a Várhegy északi végén akadt nyomára. 26 (A Tárnok u. 9 - 13. és a Táncsics Mihály u. 9. alatt 1962-65 között magam is ráakadtam e falusias település maradványaira. ) Ezzel bizonyítottá vált az a korábbi feltevésem, amely szerint a királyi palota építése - a XIV. század - előtt a Várhegy déli részén egy falusias-suburbiális települést igazolnak a XII-XIII. századi szemétgődrők és vermek. 27 6. Számottevő - és a budai városkép szempontjából is nyereséges- eredmény: a hajdani Szárazárkot nyugat felől határoló - hat-nyolc méter magas - középkori várfalaknak kibontása az Udvarlaki Őrség s az Ybl-lépcső falköpenyei alól. 7. Es, ha sem teljes feltárását, sem bemutatását eddig nem is végezhettük el, mégis eredmény az Üdvariaki Őrség alatti térségben, a hajdani Szárazárkot átívelő gótikus kőhíd két kőpillérének és északi hídfőjének felfedezése, felmérése is. Érdemes lenne - s tervezzük is - további kőhidpilléréknek s a hajítani felvonóhíd helyének, az ehhez dél felől csatlakozó toronykapunak kiváltását. Ez által ma még menthető és bemutatható a gótikus palota belső védelmi vonala: a Szárazárok tudjanak és kaputornyának maradványa is. (Egyébiránt technikailag az is megoldható, hogy, ugy mint a középkorban, újból ezen a - Szárazárkot átívelő - hídon át mehessünk be a déli palotaudvarra! E hídon tehetne átfűzni az Oroszlános kapu felé vezető bejáró utat. Ha azonban a tervezés megtartja a mai nyomvonalat, a térséget romkertté kell alakítani. ) 1972. év márciusa óta e területen végzett munkánk - s ennek vetületeképpen beszámolómnak ez a részlete is -, kettős. Első része a leletmentésszerüen feltárt - főként mobil leletanyagnak ismertetése. Ez az első rész, a feltöltésből megmentett leletanyag diktálta módon elsősorban művés

zettörténeti érdekű. Jelentésem e részének második szakasza: régészeti - s ezáltal vár

ostörténeti - jellegű. Hiszen e területnek északi részén - jómagámnak néhány 1949/50-ben, akkor még beépitések alatt végzett kísérlete után, Hauszmann Alajos épületalapozásai (1901) óta - először végezhettünk módszeres régészeti feltárásokat. És nem eredménytelenül! A gótikus királyi palotának ezúttal feltárt északi előudvara, a Hunyadi •--udvar, a déleb

bi királyi palota egész területe régészeti modelljének bizonyult. A terület a középkori palotatérség archeológiájának szim

ulátora. Ahol is éppen az itt megtalált legkorábbi város- vagy várfalat a régészeti kronológia etalonjának -, terminus ante és terminus post quem-ek egyértelmű, régészeti döntőbirájának - használhatjuk. így azután - csak ugy, mint egy hitelesítő ásatásnál - sikerült, sok, az itteni palotáépités kronológiájával, a terület korábbi települtségével kapcsolatos kérdésre végleges választ találnunk. Ezeket a problémákat én magam korábban - még az 1949/51 években végzett ásatásokban való részvételem idején - legfeljebb kérdés, vagy valószínűség formájában - vetettem fel és fogalmaztam meg. (Más még ugy sem. )

29 Szórványos leletek a palota északi előudvarában

. Lebontott épületek alapjai (1972. évi kutatás) Azt a romanyagot, amellyel az istállók és a Stöckelgebáude alatti térséget (utóbbi helyen a Szárazárkot) feltöltötték, a XVIII. századi építkezések előtt az összelőtt és szétágyúzott, majd lebontott középkori királyi palota törmelékéből termelték ki. így ez a szórványos anyag nem a palota északi előudvarának történetére, vagyis nem az ásatás helyszínének történetére jellemző, hanem a királyi palotáéra. (A terület saját hely16