Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
tornyán belül egy uj "magas bástyát" építtetett és ezt a szakaszt egy vele párhuzamos fallal kettős várfallá alakitotta. Utóbb, a XVIII. század folyamán a mai un. Hunyadi udvar egész szintjét 2-5 méterrel megemelték s ennek megfelelően megmagasitották a nyugati várfalat is. Ezután több nagyobb épületet emeltek ebben a térségben. Valamennyi szoros funkcionális kapcsolatban állt a III. Károly király és Mária Terézia királynő emelte barokk királyi palotával. Ezek az északi melléképületek afféle szolgáltató-házai voltak a barokk palotának. Ilyen épület volt a XVIII. században (1725) épített Zeughausnak mondott Hadiszertár. " Ilyenek voltak a barokkori lovardával egybeépített Istállók és kocsiszínek. *•§ És ide számithatjuk az ezektől délebbre emelt, a délnyugati várfalra ráültetett kétszintes, - két Zwingernek a szintjéhez is kapcsolódó - un. Stöckelgebäude-t. 16 Ennek helyére utóbb Ybl és Hauszmann az Ybl-lépcsőt, illetve az Udvarlaki Őrség épületét emelte. Ezeknek a XVIII. századi szintemeléseknek s a XVIII-XIX. századi építkezéseknek során mind az 1687-ben még jelzett kaputorony, mindpedig az ugyanekkor emiitett tégla-alapra jzu épület eltűnt. A Zeughaus hatalmas épületét az 1890-es években a királyi palota északi, Szent György téri szárnyának kialakítása végett elsőként bontották le. Ybl (+1891) korábban még trónörökösi palotát szánt ide. l? A Zeughaus helyére - nagyjából - a királyi palota északi szárnya, a mai "A" épület került. Hauszmann a XVIII-XIX. századi lovarda és istálló régi, közös épületéből egy szinttel mélyebbre, a - régi nevén Ujvilág-kert, a mai un. - Csikós udvar uj Lovardájába telepitette át a királyi fedeles lovardát. A régi lovarda és istállók helyére kocsiszíneket épített. Ő bontatta le a Stöckl épületét is s ennek helyére az Udvarlaki Őrség "oszlopos paVillonját" építtette fel. Ettől délebbre pedig - mélyebben, a mai un. Csikós udvar (Ujvilág-kert) szintjén - lebontották a régi Ujvilágkert északi harmadát a déli kétharmadtól elválasztó nyolc méter magas kelet nyugati tengelyű középkori falat, benne az un. Arányi kapuval. Ugyanekkor felépítették a két szintet összekötő Ybl-lépcsőt, végül pedig az Ujvilágkert (Csikós-udvar) szintjén az uj, királyi fedeles lovarda épületét emelték. Ennek bejáratát diszitette a Vastagh féle joggal híres Csikós szobor. Utóbb ezeknek a bontásoknak esett áldozatául a-köpenye alatt a barokkori Teleki palota magvát magában hordozó - Szent György téri, Habsburg József-féle palota is. Itt kell megemlítenem, hogy a barokk palota déli pincéi - mint arra Czagány István, az épület műszaki átkutatója figyelmem felhívta -, egy hatalmas, dél felé tekintő lőrésekkel ellátott, nyugatkelet irányú várfal maradványain nyugszanak. (A Habsburg József-féle (korábban Teleki féle)-palota déli pinceszakaszának északi falazata ez.) 1967/68-ban -Cherven Gyula segít ségével - megkíséreltem e falazatnak tisztázását, azonban mindennemű technikai segédlet (világítás, munkaerő) hiján ezt a kutatást kénytelen voltam abbahagyni. Utóbb azután az egész palotát lebontották s pincéit is - átkutatlanul - visszatemették. ° A nyugati felső várfalak megcsonkítása A Krisztinaváros felé tekintő felső, nyugati várfalakat - mint mások, én is - Zsigmond király nagy erődrendszere tartozékának vélem. (Ezzel iktatták ki, szüntették meg a korábbi, IV. Béla féle városfalat. ) Amig az Udvarlaki Őrség s az Ybl-lépcső által 1900 óta takart, délebbi várfal szakaszok falszövetét itt-ott még épségben tártuk fel, addig e várfalnak északabbi szakaszán a várfal pompás támpillér-rendszerét kegyetlenül megcsonkították aHauszmann-féle építkezések. Az eredeti s aránylag épen maradt középkori nyugati felső várfalakat - avégett, hogy az istállókból a lovakat az uj lovardába fel és levezethessék - Hauszmann Alajos oly módon bontotta meg, hogy az uj fedeles lovardához, s a Karakas pasa tornyához vezető felső várfalszakasznak támpilléreit szétvágatta és itt egy szerpentinutat létesített. De ő bontotta le a Karakas pasa tornyát is. 9 Beszámolómnak ehhez a részéhez több helyszínrajz-vázlatot csatolok. Első a Rabattá generális hagyatékából eredő Joseph de Haüy készítette 1687 januári helyszínrajz. (2. ábra) Második: Hauszmann Alajosnak 1900-ban publikált felmérése. (3. ábra) A harmadik az 1945-1973. évi állapot vázlata. 20 (1. ábra) Az 1944/45. évi állapot s a mai között a legalapvetőbb módosulás az (és az 1960-nál régebbi alaprajzok átvetitését megzavarja), hogy a palota északi, Szent György téri, ma un. 14
