Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
248. Bonfini: (1. 215. sz. jegyzet:) "In medio subdivalium fons aeneus, marmorea lacu circumventus, diu- Pallas galeata subcinctaque imminet" Interpretációja: Császár M. , i. m. 80. 249. Ludovicus Tubero (1490-1522): ". .. statuam Sigismundi regis Hungarorum. .. vestibulo Budensis regiae, quam ipse Sigismundus construxit. . ." Salamon F. : Budapest története 3. Budapest 1885, 276. A Pallas Athénével ékes kútról Gerevich L. ugy gondolta: azt csak Mátyás, és ő is csupán Bécs elfoglalása után épittethette. (Gerevich L., i, m. 71. ) - A kut-medence szélén ugyanis 1591-ben Wenzel von Mitrowitz és Wratislaw báró Ausztria régi cimerét látta. 1663-ban ugyané kut szélén Heinrich v. Lubenau Mátyás cimerét látja. 1666-ban Paulus Tafferner ugyancsak Ausztria provinciáinak cimereit látja a kúton. A XVI-XVII. század irói a Habsburg osztrák-magyar perszonálunió okán már bizvást nevezhetik osztráknak a régi magyar cimereket. Megesik, hogy a Hunyad grófjának egyfarku oroszlánját összetévesztik a kétfarku cseh oroszlánnal; a magyar pólyás cimert pedig a Habsburgok már I. Ferdinánd óta használják. Zsigmond brandenburgi sasát és a Jagellók sasát csak egy fej választja el a Habsburgok kétfejű sasától. 250. Irásné Melis Katalin, H. Gyürky Katalin, Bertalan Vilmosné és Zolnay László beszámolója a távfűtési vezeték miatt ásott gigászi kutatóárokról. 1968. Budapest Régiségei 23 (1973) 276. (A Szentháromság téri - ekkor elbontott - ciszternából áUitólag vezetett dél felé egy csatorna. ) 251. Ez a vezeték inkább a vizes-zwinger ciszternájából szállithatott vizet a későbbi Pallas Athéné kútba, mint a főtéri (Szentháromság tér) ciszternából. L. Buda középkori vizmüvei c. munkám Történelmi Szemle (1961) 46, 252. Leirása és képe III. Gyürü u. 5. sz. alatti 1970. évi feltárásom beszámolójában: Budapest Régiségei 23 (1973) 262-263. 253. Gerevich csak a hosszát - 2, 5 m - adja meg; a cső átmérőjét nem. (i. m. 1966. 175. ) A leletet, amelyet 1967-ben még mint a Szentháromság utcai Vár múzeum kiállitási darabját, Lőrinczy György számomra lefényképezett, feltárása óta a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. 254. De eltér mérete attól a másik vizvezető ólomcső darabtól, amelyet 1972-ben a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai közt találtam. A Csépány Ákos restaurátor-egyengette pálos ólomcső hossza 19, átmérője 6 cm. 255. A vízvezeték V-alaku fa-ágyának vegyelemzését Szalay Zoltán végezte el. Anyagvizsgálatának eredményét "1. szobraink festékvizsgálati jegyzőkönyvében. (Függelék, 6. ) 256. Vizmüveinkkel, a várpalota vizberendezéseivel - közvetve - összefüggtek a palota jégvermei, hütőzői is. Rapaics Rajmund a Bonfini-emiitette cryptoporticust, a villa marmorea tartozékát vélte hütőzőnek. hivesháznak. Hans Seybold 1476 évi budai naplójában tesz emlitést azokról a jégvágókról, akik a királyi borospincét Dunajéggel látják el. S végül 1525 április 19-én II. Lajos király számadáskönyvében olvassuk: "... ad manus Francisci Rutheni Regie Maiestatis pro emendo duobus scaphis et aliis attinenciis, pro refrigerando vino in horto sue Maiestatis dedi fi. 1. "Utóbbi adatot idézi Balogh J. , i. m. I. 99. ~~ 257. A két késői érmével kapcsolatban meg kell jegyeznem: a Mátyás dénárt a szobrok feltárásakor Kovalovski Julia, az OTM munkatársa a kivetett földben, az árok szélén találta js ő adta át. Ez a két - szobraink idehelyezése idejénél később vert - pénz azzal a XVI. századi gödörrel, illetve annak szemétjével került ide, amelyet a szobrainkat ' körülvevő falak délkeleti oldalába ástak bele. (74/5. sz. szg. ) A délkeleti gödörben, amely a környező régi kőfalat máig látható módon megrongálta - ember-arcos, maszkos diszitésü reneszánsz pohártöredéket is találtunk, XVI.. századi török kerámián kivül. Nagy Lajos és Mária érmei azért sem jönnek számitásba - a szobrok stiluskritikájának mérlegelése nélkül sem -, mert maguk a lelőhelyet körülvevő házak s a lelőhely: a nagy vizgyüjtő, sokkal korábbi a szobroknál, még inkább azok ide helyezésénél. 258. Tóthfalusi Lászlóné, a múzeumnak - leleteinkkel páratlan szeretettel foglalatos - főrestaurátora hivta fel figyelmem arra: 1949/51 évi palotaásatásainknak kályhacsempéi 138
