Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

volt. Minden ház hátsó sarkában kemence, amelyet agyagból vagy kőből építettek».. " Kovalovszki J. : A középkori falvak régészeti kutatása. Régészeti füzetek Ser. II. 14. sz. 22-31. Budapest 1971. 112. Kerek kályha felső párkány darabja. A visegrádi ásatások egyik hasonló, de csonka töredékét ismerteti a Budapest Régiségei 18 (1958) évfolyamában 239 lap, 51 kép) Holl Imre. (A visegrádi példányt, nevezett, az 1408 utáni időszakra datálta). 113. Ennek a gabona-, gyümölcs- és szőlőtermesztésnek okleveles emlékeit meg is találjuk a Minor Pest-tel, avagy Kelenfölddel kapcsolatos XIII. századeleji okleveles anyagban. 114. Ugyanennek az útnak délebbi folytatását vélte felismerni Gerevich László a Nagyudvar nyugati oldalának Nagy Lajos-kori szárnya közelében. Gerevich L. : A budai vár feltárása. Budapest 1966, 109. -Tán egy korai útrendszerrel függ Össze a délnyugati zwinger - egyik árkádja alatt - látható, kutatatlan kapu persely és küszöbmaradvány is. Ez akkor fungálhatott - legkésőbb -, amikor az István torony nyugat felé még körül épitetlenül, szabadon állt. 115. Ez a régibb ut akkor fungált, amikor még sem a palota erődrendszerének északi zárófala, sem annak főkapuja nem állt. Vagyis: Zsigmond kora előtt. Az erődrendszernek a főkapuba bevezető köves útját, járdájával, kettős vizvezetékrendszerével együtt szintén megtaláltuk. Ám a régi ut iránya nem egyezett a későközépkori utéval. A régi ut nem a kapun át vezet, hanem belemegy a - nála későbbi - erődfalba. 116. Lócsy E. : Középkori telekviszonyok a budai Várnegyedben (I). Budapest Régiségei 21 (1964) 191-206. 117. Erről részletesebben szobraink egyenkinti leirásánál, a 47. szám alatt. A gyöngyhálós női fejjel ékes konzolt 1974 február 11-én Tóth Attilával együtt a felszinen találtam meg. 118. Azon a területen, - 74/4 -, ahol szobrainkat megtaláltuk, 1-1,5 méterrel a legfelső szoborréteg felett 1972 és 1973-ban, a talajsüllyesztés során markológépek s az ezek törmelékét elszállitó teherautók dolgoztak. (Ezt fotóink is igazolják. ) A munkagépek súlya hozzájárulhatott torzóink további rongálódásához. 119. 1974 márc. 21-ig Bakos Ágnes, Bakos Margit, Csigó László, VörÖss Emőke, Sárközi Ágnes, Lőrinczy György, Schopper Tibor, Szalay Zoltán, Szemenyei Tivadar s az MTI fotoosztálya készitette a feltárás s á szobrok kiemelésének fotóit. Néhány kockát Gink Károly s egy tekercsnyi filmet Lázár István is felvett. A feltárásról filmet Drahos Kálmán készitett a Dokumentum Filmgyár hiradói számára. Rózsa János rendező és Lőrincz József a Magyar Televízió számára 1974/75-ben készitette el a feltárás és a restaurálás dokumentumfilmjét. - Szobor anyagunkat utóbb filmezte Kis József Kossuth dijas rendező is, A budai vár c. 1975-ben forgatott müvében. 1974 áprilisától a képek zömét Szemenyei Tivadarnak köszönöm meg. 120. Ásatásommal kapcsolatban - alighogy az első szobrok torzóit megtaláltuk - egyesek szakmai helyességi kifogásokat hangoztattak. A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójának, dr. Horváth Miklósnak meghívására a Régészeti Főbizottság hamarosan háromtagú (Fitz Jenő, Héjj Miklós, Kozák Károly) szakmai bizottságot küldött kú Ők semmiféle kifogást nem tettek munkám ellen. 121. Evégett azután 1974/75-ben a szobrok lelőhelyét mind dél, mind észak felől teljesen - és teljesen eredménytelenül - feltártuk. Keletre sziklapad s az "A" épület - a Munkásmozgalmi Múzeum - zárja területünket. Ezidőszerint lehetőség már csak nyugat felé kínálkozik. Ott azonban a szobrainkkal szomszédos területet egy hevenyészett ut takarja. Ennek feltárását mindaddig el kell halasztani, amig az "A" épület nyugati oldalán meg nem épitik a Szent György teret a királyi palota térségével összekötő viaduktot. 122. 1974 április 16-i ásatási naplóbejegyzés: "Kedden délután a szobrok lelőhelyének feltárása végetérti utolsónak egy szakállas férfialak bal vallanak töredéke s egy sarus lábazat került elő. " 128