Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
A tematikus-programatikus hatás csupán a budai szobrok, a centrális helyzetű királyi udvar művészete szuggesztiójának bizonysága. A műhely, az egyes képfaragók alkotó tevékenységéről , további sorsáról vajmi keveset mond. Szobraink bizonyára hatottak a kor hazai képfaragóira. Sőt lehetséges az is, hogy Magyarország - az 1 360-70-es években - Nyugateurópa felől a Lengyelország felé irányuló képzőművészetnek is átmenő-állomása volt. (Krakkóban a közelmúltban fedezte fel Boldizsár Péter egyik budai lovagunk rokonát). Ám ha a Nagy Lajos-faragtatta krakkói Nagy Kázmér tumbára, az Erzsébet anyakirálynéhoz, Nagy Lajos anyjához, mint Lengyelország kormányzójához (1370-80) kapcsolható lengyel kőszobrászati emlékekre gondolunk, inkább a Magyarországon mük'idött dél-német cseh művészek kezenyomát, vagy hatását sejtjük, mint azt, hogy ezekhez a lengyelországi szobrászati emlékezethez budai szobrainknak valamilyen közvetlen köze lenne. Ugy gondolom, ugyanez vonatkozik a pozsonyi, XIV. századi szobrokra is. Esetleg a kettő közt lehetne elhelyezni Nagy Lajos királynak és a tiz évvel korábban elhalt Anjou Katalin hercegnőnek székesfehérvári tumba-töredékeit is.~ Meglehet, hogy ilyen Budán működött német mesterek 325 egyikének sirköve a budai János festőé. Feliratának szavait középfelnémet dialektusban fogalmazták kőbe.327 Szobraink aránylag rövid ideig - legjobb esetben ötven évig (1375-1425) - állottak Budán. A távolról jött s hamar, - legfeljebb két-három évtized alatt távozó műhely mintha nem hagyott volna maga mögött vele egyenértékű képfaragó-utódokat ! Mindenesetre nincs nyoma annak, hogy a budai galéria mesterei, más magyarországi müveket is alkottak volna, sem annak, hogy későbbi magyarországi képfaragók átvették volna pompás, voltaképpen "korú-' kat megelőző"32S formakincsüket, stilusukat, szemléletüket. Ez talán azért nem meglepő, mert ezek az középkori budai mesterek művészetüknek tul nem haladható magas szintjén álltak. Mindent meg tudtak csinálni, amit csak akartak. S amit akartak,azt meg is csinálták! Azt a bravurosságot, technikai tökéletességet, amelyet budai szobrainkon látunk, Prágában egyedül csak a Szent Vencel alak közeliti meg. De a Stefanskirche herceg-alakjainak mesterei sem . érték el a művészi tökéletességnek ezt a fokát. A budaiakkal csak merev, hieratikus hercegalakjaik egykorúak. (Ami a Singertor timpanonjába faragott Saul megtérése jelenetét illeti - ami már jóval magasabb klasszis a hercegalakokénál - későbbi azoknál, s későbbi a budai szobroknál is.) így azután - mindezeket egybevetve - ugy gondolom: budai leletegyüttesünk bizonyos vonatkozásokban, (döntő módon világi-udvari alakjai által) mind tömegessége, mind kvalitásai által a párizsi királyszobrok megsemmisültével immár európai relációban is egyedül áll. A vallásos tárgyú szobrok közül a Fehér Madonna francia müvekkel rokon, avaskos apostolok pedig a Claus Slutert nevelő flandriai szobrásziskolák mestermüveivel (a brüsszeli és a brüggei városháza oszlopfőin ábrázolt alakokkal) mutatnak hasonlatosságot. Ugyanez a realizmus teJjesedik ki Sluter dijoni alkotásaiban (Mózes kut). Szobraink és a budai udvar Következő lépésünk a tények talajáról a következtetések felé vezet. Előző fejezetünknek egyik mondatára térnék vissza. Ez ugy hangzott: szobraink a király kápolnájának, illetve a király palotájának, palota fogadó-, lovagtermének szobrászati diszei voltak. (Természetesen ez is csak hipotézis. Hiszen számos olyan templom van, amelyet világi alakok is diszitenek. S elképzelhető olyan palota-dekoráció is, ahol - világi udvari alakok mellett - szentek is megjelennek.) Ebből a definicióból már adódik is a kérdés: ki volt az a magyar király, aki szobrainkat készittette? És: hol volt az a kápolna, hol az a palotarész, amelynek számára készültek? Az eddig elmondottakban a felvetett kérdésekre - hol egy-egy szobor analógiájának felidézésével, hogy egy-egy jegyzettel - voltaképpen már megfeleltem. Mégis ezeket az elszórt megjegyzéseket összegezni kivánom, kiegészitve őket néhány további megjegyzésemmel. Ezzel természetesen minden tévedés lehetőségét is vállalom. 104
