Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - P. Hartyányi Borbála: Késő római kori növényi maradványok a II-III. századi aquincumi legiostábor retenturájában 125-135

gében halott koponyája alatt nagyobb mennyiségben volt, ** Ugyancsak ebből az időből Budapest I. Disz tér 8. sz. ház 1. számú kutjából 120 db került elő. A XIII-XIV. századi cseréppel együtt felszinre hozott magvak nem szenesedtek el, szinük az ugyancsak erről a helyről származó sárgásbarna gyümölcs és szőlőmagvakkal azonos. ^ A Heves megyei Hollókő - Vár feltárásánál a XVI. századból származó feljárati szoros középső részénél mintegy 0, 5 liter fekete bodzamagot sikerült összegyűjteni. A várásatás során több lelöpontról gabona, gyümölcs és gyommag is felszinre került, ezek azonban elszenesedett állapotban maradtak meg. Kivételt, a fekete bodzán kivül a csattanó maszlag termése képezett, amely a bodzához hasonlóan más fajjal nem keveredve, a vár telepének teljesen elkülönült részén volt. Székesfehérvár Palotai ut 5. sz. alatt XVII. századi lakóház feltárásánál köles, szőlő és egyéb növényi lelet között 6 db volt. Bár a növényi leletek többsége elszenesedve került elő, a fekete bodza magja ugyancsak sárgásbarna szinben maradt meg. ' Az eddig feltárt leletek többsége a középkorból származik, mégis valószinü, hogy a Kárpát medencében jóval e korszak előtt ismerték a növényt. Előfordulásáról a külföldi hasonló jellegű ásatásoknál ie. 3900-3500-tól kezdődően közlik megjelenését. Svájcban a neolitikus korból Zürichtől ÉK-re a Thur és Tegelbach közötti mocsaras, lápos talajban épségben maradt lakóház feltárásakor olyan mennyiségben került elő, amely a szamóca, málna, földieper együttes jelenlétével itt a gyűjtögető gazdálkodásra, a telepen, a vadon termő gyümölcsök táplálékul való felhasználására utalt. ° Ugyancsak Svájcból, ie. a 3-ik évezredből történő szórványos előfordulásáról számol be Villaret von Rochov

9 a dél-Burgaschisee telep Seeberg-i lelőhelyéről, s hasonlóképpen ugy véli, hogy a táplálkozásban szerepet játszott, a gyűjtött vad növények közé tartozott az itteni telep lakóinál. Olaszországban a Garda tó közelében fekvő Valeggió am Minció bronzkori lakótelepén (ie. 1700-1500) a gabona, a gyümölcs és gyommagvak között ugyancsak jelen volt. A Német Demokratikus Köztársaság területén az V-X. sz. Tornowi és a X-XII. századi Wipperowi lelőhelyről került elő. 11 Az Észak-Lengyelországi régészeti ásatásoknál a neolitikus kortól kezdődően feltárt lelőhelyek növényi leletei között elsőként a vaskorból számolnak be előfordulásáról. Poznantól északra, Znin közelében a Biskupin-i ásatásnál 200 db mag került felszinre. Ennél jóval több, (200 cm^) fekete bodzamag leletet sikerült begyűjteni a kora-középkori Bonikowo-i ásatásnál, Poznantól Dél-Ny-ra. A középkor későbbi szakaszától Lengyelország északi részén már ennél jóval több helyen előfordult. így Biskupin-nál 1 db, Gdansk-nál 1 db, Gieznél 18 db, Gniezno-nál 70 db, Kobrzeg-Budzistowo-nál ldb, Miedzyrzecz-nél 4 db, Poznan, Osztraw Tumski ut 17-ben 1 db, Tum-nál 3 db, Wolin Pomorski-ban 78 db.

12 A továbbiakban a X-XII. századi Leczycaból, Opolc-ból Wroclav-ból van lelet. i0 14 Ugyancsak középkorból származó magvakról számol be K.Wasylikowa, a Krakkó-Kazimierzi kerületében lévő XIV-XVI. századi zsinagóga feltárásánál. A zsinagóga közelében gótikus jellegű edénytöredékekkel állati csont, bőr, vadontermő gyümölcsmagvak, kökény, szeder, alma, szőlő között 19 db került elő. Valamennyi erősen lemaródott szövetállományú, amelyet valószinü a gyümölcsök elfogyasztása okozott. 15 Csehszlovákiában az V-X. sz. -i Sturovó és Zempléni, továbbá 3 középkorból származó brünni verem növényi maradványai között szerepelt. A morvái folyók völgyében végzett pollenvizsgálatok szintén középkori előfordulására utaltak. *•" Angliában régészeti ásatásoknál vadon termő gyümölcsök magjai között gyakran jelen volt, *• ' a gyűjtögető gyümölcsök közé tartozott. A táplálkozásban való szerepéről hasonló Knörzer véleménye is, aki az I. Nemzetközi Paleobotanikai Szimpóziumon a vadon előforduló növények táplálkozásban betöltött szerepével foglalkozva rámutatott, hogy Európában a fekete bodza növényi maradványa a neolitikumtól kezdődően a középkor végéig minden korszakban megtalálható, s az emberi táplálkozásban szerepe jelentős« 126