Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

együttes semmiképpen sem állhatott a Szervita templom és rendház helyén, mert a telektömbön a legújabb építkezések során csak jelentéktelen falrészletek kerültek elő, ugyanilyen falcsutkák voltak a Martinelli tér É-i és K-i részén is, (1968-1970) A környéken ezáltal csak a Városi Tanács területén kell keresnünk a pesti Nagy dzsámit is a mellette működő iskolával együtt. Fekete L., - Nagy L., i. m, 1973. 359. 195. kép. A Bárczy István utcában az utca É-i felében 1688-ban a telektömb mindkét sarkán öszszeirható kőház állt, 1696-ban már nem azonosíthatóak ezek az épületek. A két évszám közötti időszakban megváltoztak a tulajdonviszonyok, és nem voltak a XVII. sz. legvégén ezen a részen jelentősebb épületek. 100 évvel későbbi Ballá térkép tünteti fel a telektömb beosztását és feltünteti az időközben felépített nagyobb házak alaprajzát. Nagy L., i.m. 1961. Térkép. 29. A rondelláról és közvetlen környékéről elég pontos felmérés készült 1788-ban, közvetlenül a lebontása előtti időszakban. A rondella lebontására azért került sor, mert akadályozta a városfalon kivül fekvő területek felől az állatok felhajtását a hidra. Az állatokat eddig a városon keresztül hajtották a hidra s ez akadályozta a városi közlekedést, a városi életet. A rondella részleteit tárta fel Garády Sándor. Garády S., Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról. Bp. R. 13 (1943) 415. Kovács L., i.m. 73. 12. kép. A rondella lebontásának története: Rokken F., A hajdani Angol-királynő szálloda és az első dunaparti sétány. TBM. 1(1932) 112-116. 30. Rómer F., 1873. 156. 31. A Ballá féle térképen a 3 félrondella közül már csak a középső látszik, a Deák téri evangélikus templom környékét ábrázoló XVIII. századi rajzokon is csak ez áll. Fővárosi Levéltár P. B. 3. és P. B. 68. sz. iratok, A Deák tér melletti Uj kapu helyén lévő félrondellát 1786-ban bontották le, a Hatvani kapu közelében lévőről nincsenek adataink. Gárdonyi A., A pesti városfal. Historiall, 4-5. (1929)4, 32. F. Tóth Rózsa leletmentése. Arch. Ért. 87(1960)243. 33. Rómer F. , 1873. 77. 34. F. Tóth Rózsa kutatása. BTM Adattár. 35. F. Tóth R., A régi pesti városfal, a Hatvani kapu és rondellája. Budapest IV(1966)4. 20-22. 36. A Bp. V. Múzeum körút 3-5. és 9-11. sz. telkeken álló városfalszakasz kutatását F. Tóth Rózsa végezte el. BTM Adattár. A XVIII. századból 1786-ig a Hatvani kaputól a Kecskeméti kapu felé húzódó 80 ölnyi területen a városi lövölde volt, amelyet az Országúttól (mai Múzeum körút) deszkakerítés választott el. A lövöldét 1786-ban telepitették át a városfal D-i oldala mellé, a mai Királyi Pál utca környékére. Ekkor a Hatvani kapu melletti 80 ölnyi telket házhelyekre osztották, 1788-ban már mindegyiknek volt gazdája. Az ideépült első házak a városfal melletti részeket szabadon hagyták, Ballá térkép, a későbbiekben került sor a telkek teljes beépítésére. Gárdonyi A., i.m. 1929.3. 37. A pesti városfal müemlékegyüttes első összefoglaló ismertetése: Zakariás G. S., Budapest. Bp. 1961. 107-108. A városfalon látható műformákat Bergh Károly mérte fel és irta le a múlt században. - A pestvárosi régi fal utolsó maradványai. Arch. Ért. r.f, 111(1870) 46-49. 38. F. Tóth R., kutatása, BTM Adattár. 39. A városfal Hatvani és Kecskeméti utca közti szakaszán a Ballá térkép feltünteti a két fél rondellát, mindkettőt szabályos félkör alakban, A Ferenczy István u. környékén lévőt 1794-ben bontották le, akkor már Cukor kapu néven szerepelt a tanácsülési jegyzőkönyvekben. Gárdonyi A., i.m. 1929. 4. 40. A Múzeum körút 27-29. sz. telken lévő rondella szögletes rajza a Fővárosi Levéltár iratán, P/B 37, sz. 41. F. Tóth R., kutatása, BTM Adattár. 43. Budapest régiségei 337