Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása : I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele 279-302

KUMOROVTTZ L.BERNÁT ŐBUDA 1355. ÉVI FELOSZTÁSA (I. LAJOS KIRÁLY ÉS ERZSÉBET ANYAKIRÁLYNÉ 1355. AUGUSZTUS 17-i ÉS 1356. OKTÓBER 17-i OKLEVELE) Erzsébet királyné férje halála után (1342. július 16. ) Óbudán rendezte be özvegyi curiáját, 1343. elején látott munkához. Ennek első hiteles nyoma fiának, I. Lajos királynak 1343. január 7-én kelt pátenslevele, melyben óbudai várát, vámjaival, minden jövedelmével és bárminemű jogaival és tartozékaival kedvelt anyjának, Erzsébetnek, Magyarország királynéjának adományozza azért, hogy ott éljen, azt használja, s benne lakjék amig csak él, vagy ameddig csak kedve tartja. Oklevele záradékában megjegyzi, hogy mihelyt az lehetségessé válik, privilégiális formában is ki fogja állittatni. 2 Ez az oklevélzáradék nem volt üres formula. A király, ugy látszik, egy régóta bonyolódó helyzetet kivánt véglegesen felszámolni: az óbudai királyi várnak jogait és tartozékait az ugyancsak óbudai káptalannak e várbeli (állítólagos) birtokjogától akarta elválasztani. Hogy pedig ez még az ő számára sem volt egyszerű feladat, bizonyítja VI. Ince pápához 1353. augusztus 31-én benyújtott az a supplicatiója, melyben egy magyar püspöki bizottság kiküldését kéri az ügy elintézésére. Mivel a királyi család - írja kérvényében - familiárisaival együtt az ujbudai várban lakik, s az attól nem messze fekvő óbudai vár az ugyancsak óbudai Szűz Mária-egyházhoz, prépostjához és káptalanjához tartozik, ezért e két intézmény közelsége miatt az egyház népei sok kárt kénytelenek elszenvedni, az a kérése, hogy a kért bizottság becsülje fel a vár értékét, állapítsa meg mindazokat a birtokjogokat, amelyek a prépostságot illetik meg, s jelöljön ki egy másik, az előbbivel egyenlő értékű várat vagy helyet, amelyet az egyháznak cserébe ajánlhatna fel. Ha pedig közvetítése eredménnyel járna, jóváhagyásával a bizottság a cserét is lebonyolíthatná. A pápa - megjegyezvén, hogy ha a káptalan és azok, akiket a dolog érint, beleegyeznek, hajlandó teljesíteni a király kérését, 3 s még az nap kelt parancslevelében véleményt kér az ügyben a veszprémi, a váradi és a zágrábi püspöktől. A végleges rendezés végső soron e bulla alapján (és a káptalan kéréséreS) 1355-ben fejeződött be, amikor Lajos király egy egyházi és világi előkelőségekből összehívott bizottság által javasolt módon az anyja és a prépostság között osztotta meg Óbudát. A prépost és káptalanja királyi adományokkal szerzett (birtok)jogokat, birói joghatóságot és tulajdonjogot (domínium proprietarium) követelt magának a város és polgárai felett, akik azonban nem voltak hajlandók azokat elismerni, és az egyháznak engedelmeskedni. A király és anyja pontosan kívántak tájékozódni a prépostság e jogáról, ezért a prelátusok és bárók jelenlétében bemutattatták maguknak az ügyre vonatkozó privilégiumokat és más idevágó okleveleket, felülvizsgálásukat pedig az emiitett bizottságra, név szerint Demeter váradi püspökre, Miklós zágrábi püspökre és királyi alkan cell árra, János veszprémi és István nyitrai püspökre, továbbá László csázmai prépostra, a király kápolnaispánjára és Gergely váradi őrkanonokra, a dekrétumok doktorára - mint káplánjaira, valamint Miklós erdélyi vajdára és szolnoki ispánra, Cikó királyi tárnokmesterre, Péter fia Tamás királyi aj t ónállómester re és Petőcz fia Miklós egykori erdélyi vajdára bizták. A bizottság jelentéséből bizonyosságon alapuló tudomást nyertek arról, hogy a prépost és a káptalan jogosultak a birói joghatóság gyakorlására, valamint a vásárvám, s a város alatt létesített szőlők csöbör ad ójának a szedésére, s ezeknek a jogoknak jelenleg is birtokában vannak; ellenben - noha saját jogaikként tüntetik fel őket - nem jogosultak a tulajdonjog gyakorlására és a hajóvám szedésére, melyet ez idő szerint a királyi vár részére szednek, - azért, mert 279