Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58
A templom történetének és alakváltozásának vizsgálata nemcsak az építészettörténetre és településre vet világot, hanem arra a gondolatra, melyből Pest kialakulásának, eredetének hipotézise született, mint erre Nagy Lajos is többször utal és a plébániatemplom helyét korábbi ókeresztény szentéllyel magyarázza (7.ábra). Azonositását, érezve annak elégtelen voltát, a Ptolemaios által használt Pession, Pessium - Pestium - Pest az ónos it ás ával erősítette.^ 7 Mindnyájunkat megtévesztett azonban, hogy a templom a tábor belsejében, ha mindjárt a szélén is állott, A pontos kiszerkesztés azonban nem hagy kétséget afelől, hogy a román, sőt ha a pre román templom nem azonos a cella trichorával - hiszen annak nem is ismerjük nyugati záródását -, a déli táborfallal egyidőben nem állhatott. Amennyiben a cella trichora nyugati záródása azonos a föltételezésünkkel, elfér a táborral együtt, de a közvetlenül rányiló kapuját sem lehet teljesen megmagyarázni, sőt a temetőkápolna, melyet a beépített sirkövek valószinüsitenek, már nehezen egyeztethető össze a castrummal. A preromán templom valószínű kora a X. század vége, XI. század eleje lehetett. Ha a preromán templom bazilikális volt, hajója nem létezhetett együtt a táborfallal, de bármilyen más formában sem lehet a még álló castrum-falhoz illeszteni. E valószínű föltevéssel szemben tény az, hogy a XII. század második felében épülő román templom idején már régen nem létezett a pesti vár. Az ezzel szembenálló felfogás számos súlyos ellentmondást tartalmaz. A saroktorony leszedésének mélysége római szinthez igazodik. A pogány temető (lehet, hogy izmaelita) távol fekszik a vártól, ahol evvel szemben a XI-XII. században állandóan keresztény templom működik és a vár egész területét keresztény temetőnek használják föl. Hiszen, és ez kétségtelen, még a közepén és északi felén is soros keresztény sírokat talált halántékkarika melléklettel Nagy Lajos. Hol feküdt ez a vár, "Pest castrum", melyet Anonymus "castrum, quod dicitur Pest H-nek nevez és amelyet, ha a római castrummal azonosítunk, ekkor már aligha létezhetett, vagy éppen az építendő uj templom miatt falai bontása közben voltak. E várnak már nemlétezéséről kellett volna tudnia Anonymusnak, akár n., akár III. Béla király névtelen jegyzője volt is. Bármilyen oldalról tekintjük, a pesti vár azonosítása a római castrummal nem tartható fönn. Több leirás alapján ismerjük a plébániatemplom környezetét, ahol sem a várnak, sem a királyi háznak a nyomáról semmiféle említés nem történik. 28 Ugyancsak nehezen tartható fönn a pesti vár helyszínelése, tehát a balparti Pest elsőbbsége, különösen ha Pestet - Ofen fordítása miatt - a mészégető kemence szóból származtatjuk. 29 Mégsem szabad azonban teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy az egykori kikötő közelében valamilyen erősség létezhetett, bár a tatárjárás viszonylag jól leirt pesti harcaiban várat nem emlitenek a források. Ha a kereskedelem és a dunai hajózás ujramegindulása hívta is életre, ekkor már aligha létezett, talán mert nem időálló anyagból készült. A kikötő-vár valószínű helyét szerepe és neve miatt talán az egykori Bécs közelében kereshetjük, melynek törökös képzése 3« talán a volgai bolgárok Billa és Baks (Bocsu) várának emlékét őrzi és ahol az izmaeliták később is laktak. 3l Jóval későbbi az itt emelkedett kerektornyos, rondellás vár, nyomait a XIX. században újra föllelték és a XVIII. századi térképeken is jelentkezik. 32 Ugyancsak a kikötőt védte a korábbi helyen. Ez a balparti kikötő kapcsolódott a vele majdnem szemben helyezkedő jobbparti révhez és a két lefutó várfal között védett királyi kikötőhöz. Véleményünk szerint a mikrogeográfiai helyzet alakította ki azt a topográfiát, amely már szinte a X. század óta nagyjában azonos maradt. Szinte kivétel nélkül a folyóhoz kinyúló hegyfokon emelték a korábbi, sőt a honfoglalás kori földvárakat is. A várhegynek ilyen funkciója is kellett, hogy legyen. Az ősi átkelőhely és kikötő fölött két völgy és a parton haladó ut találkozásánál emelkedett az a stratégiai pont, ahonnét, és szinte csak kizárólag innen lehetett ellenőrizni a Margitszigettől a Csepel-szigetig a Duna szakaszát és partjait. Anonymus megszövegezése nem hagy kétséget afelől, hogy életében még állott Pest vára, melynek helyére nézve az adatok régészeti bizonyítékot nem szolgáltatnak és történetileg is inkább csak visszakövetkeztethetünk valamely szerényebb erődítésre. Mig a történeti teóriák által kialakított képnek a régészeti tények nem felelnek meg a Duna balpartján, a budai Várhegy déli fokán találjuk meg azokat a korai monumentális és jellegzetes korjegyeket mutató épületrészeket, melyekre egyértelmű történeti adatokból következtetni egyelőre nem tudunk. 47
