Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58

Szemléletünket elsősorban a tatárjárás után feltűnő uj elnevezések befolyásolták, főleg a "nova Buda"-val szemben az Óbuda és a "novus mons pestiensis". 33 Bár ez a megkülönböztetés "vetus Buda" főleg a 40-es évek (1243 ?, 1247-48) második felétől, "antiqua Pest" még későbben fordul elő. 34 Ezek a megkülönböztető kifejezések elég ritkák ez időpont után is, tehát ha a "hegy" valamiképpen nem fordul bennük elő, a helynevek megkülönböztetése szinte lehetetlen, bár a vár ekkor már főleg a budai Várhegyre értendő. 35 A budai Várhegyet a XIII. század dereka előtt Pestnek és Budának is nevezik, sőt a vár polgárainak az 1244-ben Pestnek kiadott privilégium van birtokukban. A történeti azonosítás csak e kérdés megoldása után volna elvégezhető. Cikkem folytatása előtt előrebocsátanám azt a felfogásomat, hogy a hegyi várost már lakják, de nevük megkülönböztetését csak később vezetik be, ami arra mutat, hogy a Várhegy eredeti neveit használják. Az un. alapítás későbbi ténye és leirása azt igazolja, hogy már korábban lakott területeket erősítettek meg, illetve újratelepítettek. A polgárok lakóhelyének elnevezése inkább Pest, a királyi város Buda. A Szt. Gellért legendában találjuk a legkorábbi és a legtöbb adatot. E terület politikai ^jelentősége nyilvánvaló. Fontos átkelőhely az ország közepén, szinte annak kapuja. Mig a pesti vár azonosítását nem sikerült bizonyítani, a Várhegy déli fokán lelt számos korai, a XIV., sőt a XIII. századi épületek alatt elhelyezkedő monumentális épületmaradványok keltezésének elismerését tovább alig lehet halogatni, hiszen ez is hozzájárul Buda, a két Pest és Ofen állandó keveredéséhez, e városok és települések korának bizonytalanságához. Pestnek mindenesetre régebbi helynévnek kellett lennie, haaX. század derekán már létezett, és semmibe foszlott Billa és Baks első várurainak neve, mig népeinek kereskedővé, adószedővé vált leszármazottait 1218-ig lehet nyomon követni. A helynév kettősségének okai számos, jelenleg alig érthető adatot magyaráznának meg. A Gellért halálával (1046) kapcsolatos jelentékeny politikai események sokoldalú és viszonylag rövid időn belül következő leírásai egyfajta magyarázatot megengednek. 36 Szinte mindegyik forrás megegyezik abban, hogy Gellért a Székesfehérvárott összegyűlt kísérőivel és sok kereszténnyel a Dunához jött. A feltehetőleg ókeresztény korból leszármazott Sabina templomban misét mondott. A Képes Krónika szerint "versus portum Danubii in Pesth" haladtak. Endre és Levente az ország közepén előrehaladva ugyanavval a sokasággal közeledett a kikötőhöz, amit "közönségesen" Pestnek neveznek. 37 A nagy legenda szerint viszont Budán akarták fogadni a testvéreket, nyilván itt volt olyan hely, ahol méltóképpen lehetett és kellett fogadni. ". . .egressi sunt de Alba versus Budám, ut Endre et Levente honorifice susciperent. "38 Akár a XII. század első feléből származik, akár XIV. századi behelyettesítés, a Buda szó írója értelemszerűen a pesti portus-szal azonosítja az események belső logikájának megfelelően. Aligha képzelhető el, hogy "honorifice" fogadást a kikötőben akarták létrehozni. Mindebből következik, hogy a jobbparton talán volt mód, megfelelő épület, ahol illendő lett volna fogadni a testvéreket. Ennek ellenkezője ugyanis soha nem létezett, a balpartot később sem nevezhették Budának. A pesti vár ismeretlen helye megzavarja az eddig látszólag megnyugtató történeti képet, amit tovább fokoznak az 1946-1963 között végzett budavári föltárások tényei és a föntebb emiitett forrás magyarázat szerény következtetése sem oszlatja el azokat a kételyeket, amelyek előbb-utóbb arra kényszeritettek, hogy befejezzük a gondolatmenetet és teljesen leszámoljunk egy történeti sablonnal vagy nihilista szemléletű magyarázatokkal. A budai Vár XIII. századi feltöltéseiben, illetve alattuk számos szerényebb felszín és falmaradvány, de több helyen igazán nagyarányú építkezés csonkjai maradtak fönn, melyek legtöbb esetben nehezen voltak abszolút keltezhetők a szinte állandó lakottság miatt.De már ekkor világosan leszögeztem a rétegtani adatok alapján, hogy a vár első kiépülése a XIII. század dereka előtt befejeződhetett. "Legkésőbb ekkor azonban, valószínűleg ez előtt (50-es évek) megkezdődött a várpalota kiépítésének második periódusa, .. .katonai célú épületeket emeltek". 39 A kisebb rétegtani szintáttörések és szerényebb falmaradványok említésétől, melyek száma több tucatra rug, eltekintek. Nem hagyhatom azonban szó nélkül a keleti kváderfal mögött, mélyen a szintek alatt húzódó hatalmas falakat, még kevésbé a nyugati belső udvar harmadik, késő Zsigmond-kori szintje alatt húzódó (9.kép), 3, 50 m magas hatalmas kváderekből illesztett alapfalat, ^® (10. kép)! melyhez néhány méternyire délnyugatra egy nem kisméretű kerek torony (? ) alapfalának az a része maradt meg, ahol a várfal épitése miatt 48