Budapest Régiségei 24/1. (1976)
A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444
Feltételezhető, hogy azért keletkezett itt a nagy tér, mert egy egységes, összefüggő objektumot bontottak el. Természetesen egyelőre csak feltételezés és nem bizonyosság, hogy a középkornak igen jelentős kolostora állott itt. A történeti adatok meglehetősen pontosan jelölik ki ezt a környéket. 1555-ben Dernschwam útinaplójában egymás közelében irta le a Tojgun mecsetet és az ágostonrendi kolostort. ^ Az ágostonrendi remeték Szent István vértanúról elnevezett kolostorát a XIII. század második felében alapitották, mivel priorját először 1276-ban emiitette a Margit királyleány szenttéavatása ügyében tanúvallomásokat felvett jegyzőkönyv. * Feltűnő, hogy a kapucinusok temploma és a Tojgun mecset nem keletéit. A középkori templomnak a szokás szerint feltétlenül keleteltnek kellett lennie. Bizonyára igyis volt,csakhogy a mecset kutatásakor Gerő Győző a mecset alapfala alatt talála meg a középkori falakat. A kolostortemplomot tehát teljesen elbontották. Eredetileg tehát szentélye a Fő utca felé, homlokzata pedig az Iskola utca felé fordult. Ez a körülmény nagyobb jelentőséget ad az Iskola utcának, mint amilyennel ma rendelkezik. A középkori koldulórendi kolostorok a városokban vagy a külvárosokban a falon belül, vagy kivül, de mindenképpen a városba vezető főútvonal mentén, a városbalépés torkolatánál helyezkedtek el. Az ágostonrendi kolostor elhelyezkedése tehát a XIII. századi topográfiára nézve, a külváros déli határának helyére és főútvonalára vonatkozóan nyújt értékes információt. Nem mond ellent ennek a feltevésnek az sem, hogy a Vízivárosban a legértékesebb középkori maradványok éppen a Corvin tértől D-re, a Fő utca mentén és a Pala utcában maradtak meg. Az a feltevésünk ugyanis, hogy a Budát körülvevő elszórt, falusi településeket a legkorábban a XIV. század második felében kiépülő Fő utca kötötte össze és tette a beépülés módjával városias jellegűvé. 3 Az elmondottakból kitűnik, hogy a Corvin tér és környéke Buda történetének további kutatásában fontos szerepet játszik. A kutatás megvalósitása igen sok nehézséggel jár, hiszen a tér nagyf orgalmu. A kutatáshoz igen jó szervezés és a hatóságok messzemenő jóindulata szükséges. Beszámolómat azzal zárom, hogy remélem mindkettő elérhető, illetve elnyerhető és a kutatás egyszer megvalósul. H. Gyürky Katalin Fr.Babinger,Hans Dernschwam's Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien (1553/55) München u. Leipzig (1923) 271. j^Mon. Vat. Vespr. Vol.I. 252. H. Gyürky K. ,Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához. Bp. R. 23 (1971) 223. 145. Fő utca 16. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség felkérésére és költségén az I. kerületi Fő utca 16. szám alatti elbontott lakóház udvari épületszárnyán végeztem kutatást. A középkori épitmény bontását már megkezdték, midőn a hatóság a munkát leállittatta. Megállapítottam, hogy a már korábban középkorinak nyilvántartott épületnek csak a pincéje, törtkőből épült falai és nyilasai középkoriak. A török hódoltság után a csonka falakat felhasználván háromszor alakították át. Ennek következtében belső válaszfalai, boltozatai újkoriak és az ablak- és ajtónyilásokat is többszörösen átalakították» Középkori műforma sehol sem maradt fenn. A törtkő falazáson kivül semmilyen lelet nem utal az épités korának pontosabb meghatározására. H. Gyürky Katalin 146. Fő u. 30-32 (volt kapucinus kolostor). A kutatás az épület teljes belső átalakítása és felújítása közben történt. A munkát Gerő Győzővel együtt végeztük, mivel az újkori épület alatt elsősorban törökkori emlék, Tojgun pasa iker fürdő jenek maradványa került elő. A fürdő elbontott középkori épület fölé épült. A lehetőségekhez mért maximális kutatást végeztük el, azonban az épület újkori falai és válaszfalai, valamint ezektől kevéssé eltérő helyzetben lévő török fürdő falmaradványai miatt rendkívül kevés terület maradt arra a célra, hogy a fenti falaknál mélyebb régiókban lévő középkort is megismerjük. Igen jóminőségü, erős falmaradványokra akadtunk, értelmes, teljes alaprajz azonban nem állott össze. A kutatott épület a telek-Fő-utcai határától beljebb épült, a törökkori és a középkori épület pedig még ennél is beljebb került elő. Az újkori épület és a török fürdő nem fedték egymást, a török fürdő ezzel szemben kevés eltéréssel az elbontott középkori épület fala fölé épült. 55. Budapest régiségei 433
