Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

A kutatott épület a kapucinus templom oldala mellé épült két épület közül a déli volt, melynek egyik keskeny oldala a Ponty utca felé nézett. Bejárata a keleti homlokzat közepén helyezkedett el, honnan egy keskeny folyosó indult el, mely észak és dél felől két helyiséget választott el. A középkori épületmaradvány a déli helyiségben került elő, egyetlenegy, három oldalról körülzárt helyiség. Ebből a hiányos alaprajzból - sajnos - nem lehet az épület rendeltetéséről semmit sem megtudni, sokkal értékesebb információval szolgáltak a függőleges adatok. Ezekből megtudtuk, hogy a török fürdő épitésekor az előtte ott álló középkori épületet szintjéig elbontották. A falmaradványok csupán alapjai voltak a középkori épületnek. Az alapfalak a természetes altalaj fölött 82 cm magasságban elterülő humuszos talajba mélyedtek. Ez az altalaj nem mutatott differenciálódást. Feltehető tehát, hogy a középkori épület első emberi épitmény e helyen és a török hódoltságig fennállott. A középkori szint 2,5 m mélyen került elő az újkori szint alatt. Már az első török épitmény is emelte a szintet a kör zépkorhoz viszonyitva, de a hódoltság ideje alatt két periódust figyeltünk meg. A középkori szintmagassság: 103, 19 m (Adria felett) a külváros további kutatásánál számbavehető értékes adat. A középkori falmaradványok a kapucinus templom fala mellett is a török mecset falai alatt kerültek elő. Ezzel egybehangzó megfigyelést végeztünk a Corvin téren is. H. Gyürky Katalin II. kerület 147. Budakeszi ut 93-95. (Egykori szentlőrinci pálos kolostor romterülete) 1971-74 években csekély munkáslétszámmal folytattuk a hajdani budaszentlőrinci pálos főkolostor romterületének feltárását. A feltárásokról - amelyek itt, 1949 óta végzett munkámnak befejező szakaszai - összefoglaló tanulmányban kivánok beszámolni. (Erre ezúttal a magam idő-, és a Budapest Régiségei terjedelem-hiánya miatt nem került sor. )Az 1971-74. években végzett feltárások lényegesebb épitészeti eredményei, leletei a következők: 1. / Sikerült tisztázni azt, hogy a háromhajós főtemplomhoz észak felől csatlakozó korábban oldalkápolnának tekintett- épületmaradvány a pálosok első, 1300-1310 közt épitett templomának keletéit szentélye volt, 2. / Ez a korábbi, gótikus templom szentély egy XII-XIII. századi, belül festett, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomnak romjaira épült rá, 3. / Az 1. pontban jellemzett gótikus pálos templomot a XIV. század második felében, a háromhajós, Nagy Lajos-kori uj nagytemplom épitésekor - déli oldalán - egészen az alapfalakig lebontották, hajója helyére, annak déli oldalán keskeny folyosót épitettek, szentélyét pedig (1381, Remete Szent Pál test-ereklyéjének ide szállitása után) a Remete Szent Pál testét őrző kápolnává alakitották. (a folyosó alakitását nyilván az tette szükségessé, hogy a test-ereklyéhez járuló zarándokok ne zavarják a kolostor klauzuráját), 4. / Megállapítottuk, hogy a kolostor keleti szárnyának káptalanterméhez csatlakozó, három periódusban is bővített, szentélyszerü épülettoldat eredetileg sem volt önálló kápolna, csupán a káptalanterem Mária oltárának keletéit fülkéje az. Legkésőbbi átépitésekor a már korábban is bővített poligonális szentélyt sokszögalapraj zu épülettoldattá bővítették. 5. / Csakúgy, mint a gótikus pálos templomnak, kolostorának is két nagyobb építési periódusa van. Egyik a XIV. század eleje, másik annak vége. Utóbb a XV. században ehhez a már megnagyobbított kolostorhoz nyugat felől egy hosszú épületet - talán egy nagy vendégházat - s a romterület északnyugati sarkán egy nagyobb tornyot építettek hozzá. 434