Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán 371-379

Ezzel azonban nem értek véget az építkezések. A XIV. század végén emelt épületük ("C") igen hamar leégett, újjá kellett építeni. "Valószínű, hogy ebben a korszakban nagyon sok tüzet okozhattak a városban a megöregedett, elkorhadt fafödémek. Korábban ugyanis a lakóházak pincéinek is sikmennyezete volt. A XV. század elején tanúi vagyunk annak, hogy e pincéket mind átboltozták. A domonkosok kolostorában is és ugyanakkor a kerengőben, a templomhajóban is kicserélték a sikmennyezetet boltozatra. Felépítették a hatalmas, ma is álló tornyot. Nem tudjuk miért volt erre szükség, hiszen miatta le kellett bontani és átalakítani az egész nyugati épületszárnyat. Ekkor építették újjá az északi szárny nyugati végében lévő helyiséget,füthető,téli refectoriummá.A régi kemence a barátok közös melegedőhelyiségét fűtötte. Ekkor megszüntették,uj,modernebb fűtőberendezést építettek. Az uj refectorium az épület nyugati szárnyából, a clausura megsértése nélkül is megközelíthető volt és lehetővé tette, hogy a szerzetesek a XV. században divatba jött szokásoknak hódolván, világi pártfogóikat, - esetleg az uralkodót is - vendégül láthassák, vagy később, a század második felében divatozó nyilvános hitvitákat megrendezhessék. Ezek a szerzetesek kezdetben azért jöttek Magyarországra, hogy a pogány kunokat megtérítsék. Rövidesen itt is felütötte fejét az eretnekség. Kezdetben a szerzetesek kolostoraikon és templomaikon kivül munkálkodtak. Templomaik csak saját céljaikat szolgálták és nem voltak nagyméretűek. A templomok növekedése csak akkor kezdődött, midőn a missziós tevékenység végetért és városon belüli tevékenységük kezdődött. Az első korszakban épületeik jelentéktelen épületei voltak a településeknek. A koldulórendi építészet kivirágzása csak akkor kezdődött, midőn harcos eretneküldözésük már nem állította élesen szembe őket a város lakosságával, Budán az Anjou királyok idején megnövekvő itáliai kolónia honosíthatta meg hazájukban kedvelt szerzeteseik pártfogását és az adományok már lehetővé tették, hogy a kolostor építészete a gótikus város disze legyen. Mithogy a kolostor saját irattára, történetének egyedül hiteles forrásai elvesztek, csak közvetett utón ismerünk néhány eseményt a történetéből. Az ásatás ennek a történetnek kibővítéséhez nagymértékben hozzájárult. A jobb megismerés következtében egyes korszakok értékelése módosult. Ma már tudjuk, hogy a domonkosok építészetében Mátyás kora és a renaissance lényeges átalakulást nem okozott. Alaprajz tekintetében semmit. Az átalakítás csak az emeleteket érintette. Elsősorban az iskola emeletét. Ekkor szüntették meg az iskola fűtőberendezését, mely a falban elhelyezett járaton keresztül még az emeletet is fűtötte. A kemence betöltésébe kerültek bele a falakról levert freskók töredékei. Ekkor az emeleti nyilasokban renaissance kereteket helyeztek el. A kolostor udvarán az adományozók iránti hálából címerekkel díszített kutat állítottak fel. Mátyás király címerén kivül Zápolyai Jánosét ismertük fel. Ásatási publikációnk természetesen kizárólag a régészeti maradványokat ismerteti és értelmezi. Az eseménytörténetet Harsányi András, a magyar domonkos rend történetirója kitűnően megírta. ° Ezúttal sem törekszünk arra, hogy a XV. század második felében híressé vált domonkos főiskola neves tanítóit felsoroljuk. Régészeti szempontból nézve a kolostort, ismét a XVI. század első harmadához fűződnek jelentősebb változásai az épületnek. 1531-ben, midőn Budát Roggendorf serege ostromolta, a kolostor városfalra épült szárnya erősen megsérült. A belövés hatalmas üreget szakított a városfalon, melyet hevenyészve tömtek be. A sérült épületben lévő szerzetesi cellákat ideiglenesen a kolostor északi szárnyának földszintjén, a nyári refectorium helyén épitették fel. Az építkezéshez felhasználták a megsérült épületszárnyból lebontott építőanyagot. A szerzetesek kolostoruk végleges kijavítását is tervezték és e célból gondosan elraktározták a felszedett, még ép mázas padlótéglákat. Tiszta homokot és boltozati téglákat, valamint a szükséges szerszámokat előkészítették. Az építkezésre azonban nem került sor. A szerzeteseknek el kellet menekülniük. Valószínűleg nem a török miatt, -hiszen az váratlanul foglalta el Budát, hanem 1541-ben Roggendorf ismételt megjelenése és a várható ujabb ostrom késztette őket menekülésre. Az építkezés előkészületei föld alá kerültek, midőn a török nem sokkal Buda elfoglalása után elkezdte a kolostor pincéit betölteni. A betöltött pincében talált leletek a XVI. század elejének pompás tárgyai arról tesznek tanúságot, hogy már a török hódítást megelőző 374