Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán 371-379

időkben nem volt ritkaság Budán a szép kisázsiai kerámia. Ezeknek szinpompás töredékei együtt kerülnek elő Velence hires szép fonáldiszes üvegeivel.A velencei üveg korábban sem volt ritkaság Budán, de Gritti kormányzósága alatt a velencei kereskedők még nagyobb mennyiségben öntötték árujukat Budára. Egy velencei birsalmásmintáju fajencetányér gaz­dag szineivel a kisázsia fajencetálakkal látszik versengeni. Az elpusztult keleti épületszárny a török hódoltság idején tovább pusztult. A nyugati fekvésű és sérülést nem szenvedett épületekben laktak a törökök. A kolostorhoz tartozó egyik épületben ("C") egy kisméretű fürdőkemencét is találtunk. A XVI-XVII. század fordulóján a törökök a középkori városfal elé uj, erős falat épit­tettek. Belső oldala mellett a lebontott kolostor gótikus köveiből külön erősitést emeltek. A kolostorépület keleti szárnya ekkor már teljesen elpusztult. 1686-ban, Buda felszabadítása után a kolostor falmaradványai már 1. 50 m magas fel­töltés alatt szunnyadtak. Ez a feltöltés mentette meg a kolostor kerengőjéből a templomba vezető gótikus kapu nagy részét attól, hogy a katonai élelmezési raktár kemencéinek tüze pusztitsa el. A kemencék a kerengő egykori déli szárnya felett állottak. A kapunak csak a felső ive pusztult el. 1686-ban a katonai élelmezési raktár a kolostortól teljesen különböző alapokon épült fel. Csak a templom állott még ebben az időben. A templom gótikus szentélyének hü ábrázolása 1686-ból Juvigni látképén maradt meg. Ezen az ábrán a városfalnak törökkori állapota és támpillérei láthatók. A török fal már el­fedi azt a kis kaput, amely a középkorban a domonkosok kolostorát a városfalon kivülfekvő épületekkel összekötötte. A kolostor feltárásának leletanyagából kiemelkedik egy ezüst pohár, testét boritó pik­kelydiszitéssel. A XV. század második felében, vagy a XVI. sz. első éveiben készülhetett. Inkább a mátyás-kori művészet körébe utalja a pikkelymotivum, amelyet csak egyetlen öt­vösmunkán találtunk meg: az u.n. Mátyás-kulacson. A budai király palotából származik egy zöld üvegpohár, melyet festett aranypikkelyek diszitenek. 'Nem lehetetlen, hogy a do­monkosok pohara Mátyás király számos ajándékai közül egy. A Hilton szálló nem csak a domonkosok kolostora fele épitkezett, hanem a régi pénz­ügyminisztérium épülete helyére is., sőt ezen a területen 4 m. mélyen a sziklát is kivés­ték. Régészeti kutatást ezen a területen is végeztünk, bár nem teljes területre kiterjedőt, mivel ehhez már sem elegendő anyagi feltétel, sem munkaerő, sem idő nem állott rendel­kezésünkre. Az óriási terület a középkorban egy keresztutcának és 13 teleknek adott he­lyet. Az utca helyét megtaláltuk és mellette egy lakóházat melléképülettel és kúttal. A mel­léképület alatt 15 m mélységig húzódó sziklaüreg volt, melyet a középkor folyamán töltöttek fel. Feltöltéséből és a kútból XIV-XV. század végéig terjedő leletanyag került elő.(3l3.kép) A feltöltés leletanyagának jellege megmutatta, hogy a házat melyik oklevelekben szereplő polgár házával azonositsuk. Ennek az ásatásnak feldolgozása még nem jelent meg, csak folyamatban van. A kolostortól északra fekvő Táncsics Mihály u. 1. számú telken is volt kutatásunk. Megtaláltuk az újkori beépitéssel ellentétben álló középkori beépités alaprajzát, mely az 1687 évi (Haüy) helyszínrajzzal azonos. Megállapitottuk a beépités időrendjét. A telken álló házak nem egyszerre épültek. Egy közülük a XIII. század első felében állt. A hegyoldalra felkúszó korai település része volt. A feltárás eredményeinek csak egy része került feldol­gozásra. 4 (Ábrák: 95-96, képek: 311-313) 375

Next

/
Oldalképek
Tartalom