Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

A bástyák alakja tekintetében sem adnak egyértelmű eligazitást a metszetek. Az 1686-os ábrázolások némelyike szerint nemcsak kör ill. félkör alakú bástyák voltak, hanem négyszögletesek) is. Minden valószínűség szerint a rajzolók látva az egymástól szabályos távolságban álló védőmüveket, nem fektettek különösebb súlyt és fáradságot arra, hogy eltérő vonásaikat kihangsúlyozzák. A XVIII. századi térképek viszont kataszteri jellegűek voltak, s ott a telekhatárok voltak lényegesek a falon belül, nem maga a fal alakjának aprólékos pontosságú ábrázolása. Az Invalidus-palota rajzán mindenesetre a városfal részletéhez négyszögletes bástya (vagy torony? ) csatlakozik. Kérdés, hogy valóban ez volt az egyetlen négyszögletes erőditmény, vagy volt több is, esetleg eredetileg négyszögletes volt (szinte) valamennyi s később épültek volna át, - de nem mind. Az előzőekben felsoroltak meglehetősen egyszerűeknek tűnnek, ám az eddigi szakirodalom ilyen vonatkozásban meglehetősen nagyvonalú volt, alapos forrás kritikát hiába keresünk (e tekintetben kirivó példa Florio Banfi). Az egykori ábrázolások többnyire még ma is csak függelék, járulék, szinesitő melléklet szerepét töltik be a szakirodalomban, nem a szöveg szerves, elszakíthatatlan, egyenrangú részei. Ki nem mondott alapelv a gyakorlatban: ha van ábrázolás, használjuk fel, a hitelességének kérdése másodrangú, még egy kétes hitelű kép is többet ér mint a semmi, mert "korfestő." Iskolapéldája ennek a millenniumi magyar történet, de a jelenlegi történeti irodalom is ehhez képest legfeljebb annyit fejlődött, hogy a XIX-XX. századi képzőművészeti alkotásokat nem használja fel illusztrációként. Buda és Pest viszonylatában ezért került többször is közlésre ill. reprodukálásra olyan metszet, amelynek valós része csak az, hogy egy sikon ill. hegyen fekvő várost ábrázol, közepén a Dunával. De a városfalak, épületek és a domborzat egésze a valósággal homlokegyenest ellenkező. Enea Vico 1542-es - minden hitelességet nélkülöző - metszete igy került bele az uj Budapest története II. kötetébe (179. kép). így találjuk Abdurrahman budai pasát - Buda hős védőjét - lándzsával, tegezzel és ijjal, mint valami tatár kánt, lován ülve (ugyanott 222. kép), mintha az ábrázolás hiteles lenne.Sorolhatnánk tovább a példákat. Mindez az ábrázolások másod-harmadrendűnek tekintett voltából következik, ezek forrás kritikájára nem fordit kellő időt és gondot a kutatás. A hibát azonban nem az egyénekben kell keresnünk. A történészek-régészek mindenkori képzése és továbbképzése során teljesen figyelmen kivül hagyták az ábrázolások kritikája módszerének kidolgozását és megismertetését. Vonatkozik ez a művészettörténészekre! is. Őket elsősorban az ábrázolások művészi szinvonala érdekli, nem szigorúan vett valóságmagvuk. Épületek és tájak tekintetében a térképészeké lehetne a döntő szerep. A látképek ill. alaprajzok vonatkozásában a következők a forráskritika alapvető kérdései: 1. Mit ábrázol a kép (térkép)? 2. Mikor készült? 3. Ki a készitője, milyen képzettségű? 4. Milyen célból készült az ábrázolás? 5. Az ábrázolás természet után (helyszinen) készült, vagy egyéb források alapján? A leglényegesebb kérdés az 5.sz. s éppen ez az, amelyre - az ábrázolások többségénél - a szakirodalomban hiába keresünk választ (a kérdést többnyire föl sem teszik). Az egymással szemben lévő parton fekvő két város, Pest és Buda közül utóbbi nemcsak látványosabb, szebb fekvésű volt, hanem politikailag, katonailag is mindig az előbbi fölé nőtt az általunk vizsgált időszakban. Ebből nemcsak az következett, hogy Budáról összehasonlíthatatlanul több ábrázolásunk van. A mennyiségi különbség minőségivel is párosult, szintén Buda javára. A budai ostromképeken Pest mellékszereplő volt, nem egy esetben csak háttér, s ez a háttér ill. másodrangú szerepkör az ábrázolások minőségét, is erősen befolyásolta. Még azok az ábrázolások is, melyeknek alkotói (alkotója) járt(ak) a helyszinen, Pest vonatkozásában fokozottan sematikusak. Hadmérnöki felvétel nem készült Pestről, pedig ez képviselne igazán nagy értéket. A Pestről irtak fokozottan vonatkoznak a többi közeli településre. Ezért az Óbuda ábrázolások - minden valószínűség szerint - minden lényeges részletükben hamisak, a Margitsziget ábrázolások annyira primitívek és sematikusak, hogy az eddigi régészeti feltárásokhoz és irott forrásokhoz képest semmi ujat nem jelentenek (egyrészük kétségkívül minden lényeges részletében hamis). 351