Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

méter távolságban, ÉNy-i irányban kerültek elő. A felszintől számitott 315 cm mélységből ásták a sirokat közvetlenül a római rétegekbe, A keletéit sirok sürün sorakoztak egymás mellett, a legtöbb esetben kövekkel rakták körül a sirokat, gyakran felhasználták erre a célra a római peremestéglák töredékeit is. A sirokban csak kevés S-végü hajkarikát találtak, ezeken kivül csak egy XII. sz. -i érmet egy férfi csontváz kezénél és egy bronztüt egy női sirhan. 72 Kővel körülrakott Árpád-kori sirok 1970-ben az É-i táborfal közelében is előkerültek, de ezek bolygatottak és melléklet nélküliek voltak. Az Árpád-kori temető pontos kiterjedése nem ismert, de megfigyeléseink szerint csak a mai belvárosi templomtól távolabb, a templom É-i oldalán lehetett. A templom Ny-i és D-i oldalán nem találtunk egyetlen sirt sem, későbbi középkori, XV. -XVI. sz. -i sir is csak kevés került elő a templom közvetlen közelében a déli oldalon. 73 A templomtól É-ra lévő sirok kora megegyezett a Károlyi kertben feltárt sirok korával, a két temető között az a különbség, hogy a Károlyi kertben viszonylag gazdag mellékletü sirok voltak. 74 A város e két korai temetőrészlete nem sok adatot szolgáltatott, mindenesetre bizonyitják, hogy a város központi részében a XI. -XII. sz. -ban magyarok éltek. Mind a két temető megszűnt a későbbiek folyamán, a Március 15 téri sirok jórészét a későbbi középkori építkezésekkel fel is dúlták. 75 A fenti adatok ismeretében nehezen képzelhető el a castrum területén a böszörmények XI. -XII. sz. -i vára, DK-i sarkánál a pesti plébániatemplommal, É-ÉNy-i felén a hazánkban jellemző magyar, keresztény temetővel. A XI. -XII. sz. -i sirok nivóján a plébániatemplom és a sirok között egy agyagbarakott falu épület sarka is előkerült, talán ezt tekinthetjük a legkorábbi épületrészletnek. Amennyiben a castrum falai a koraközépkorban jelentőséggel birtak, azt ma már csak a Ny-i szárnyán lehetne megállapítani. A tábor K-i része ha máskor nem, a legujabbkori épitkez és ékkel elpusztult, az É-i rész keleti kétharmada romos volt a középkorban, a déli táborfal a rajta lévő tornyokkal szintén természetes utón pusztult el az Árpád-korra. Csak a középkor második felében került sor a római maradványok felhasználására a XIV. -XV. sz. -ban, amikor a templomtól ÉNy-ra eső szabad területek beépítésére is sor került. Az Árpád-kori város többi forgalmi csomópontja közül a ferences templom előtti térre van még régészeti adatunk. Itt lehetett a város állatvásártere, vagy valamilyen más piaca. 76 A városfal ÉK-i és DK-i sarkában, a Városháza utca 9-11 előtt és a Cukor utca Irányi utca sarok környékén nagyobb kiterjedésű kövezett felület részletét figyeltük meg. A Cukor utca környékén talán a városkapu közelében lévő piactérből való a kövezés, a Városháza utcai kőburkolat rendeltetése ismeretlen. A fallal körülvett térségből alig van több régészeti adatunk, 1-2 kerámiaedény került elő a Molnár, a Curia, Veres Pálné utcából, a jelentősebb leletek a városfalon kivüli területről származnak. 77 A Vármegyeház utcai és a Bástya utcai edények XIII, századiak, jellegzetes magyar és ausztriai kerámiák. 78 A régészeti adatok eléggé hiányosak, de elegendők ahhoz, hogy a városfal külső oldalán a várossal szoros kapcsolatban álló falvakat, később külvárosokat, jelöljék. A hatvani kapunál és a Magyar u. 48-50. sz. telken megfigyelt Árpád-kori szintek, feltárt leletek a főútvonalak mentén elhelyezkedő utmenti házakhoz kapcsolódtak. PEST A KÉSŐKÖZÉPKORBAN ^ A tatárjárás alatt elpusztult város lassan épült újjá, s ujjáépülése után sem nyerte vissza Árpád-kori jelentőségét. A budai Várhegyre felköltöztetett pestiek nem nagyon törődtek a romos várossal, hiszen elsősorban uj lakhelyük felépítésével voltak elfoglalva. A pesti újjáépítés nyilvánvalóan azokon a helyeken kezdődött el, ahol a legkorábbi település centrum ok is kialakultak, a piacterek, vásárhelyek és a révhely környékén. Ezután csak f okozatasan, lassúbb tempóban került sor a gótikus város végleges kiépítésére. A XIV. sz,-i rendezés nyomát egyenlőre csak a plébániatemplom környékén találtuk meg, bár az 1930-as években előkerült Nagy Lajos cimeres kályhacsempével datált leletek későbbi tereprendezés, alkalmával is földbekerülhettek, minden esetre ez a leletegyüttes a közelben lévő királyi házból való. A belvárosi templom körül mind állnak az Árpád-korban keletkezett épületek, a Ny-i kemencés épületegyüttest is átépítették, rendbehozták a templom szentélye D-i oldalán lévő házat, valamint a Szent Mihály kápolna néven ismert tornyos épületegyüttest is. Beépítették 331