Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

a templom É-i oldalán lévő szabad térséget, a római tábor É-i falához épített házak pincefeltöltését 1970-ben megtaláltuk. Az É-i táborfal Ny-i patkóalaku tornyának kitörőkapuját is ebben az időben falazták szűkebbre, a bejárat keretkövének analógiái a gótikus épületekben lelhetők fel, 79 A római tábor É-i részén ez időtájt rendeződtek a középkori telekviszonyok. Az ásatási leletek alapján ugy tűnik, hogy a római táborfal komoly határvonalat jelentett, mert mindkét oldalán egymástól független, nagyobb épületcsoporthoz tartozó melléképületekre utaló jelenségek voltak. Gondoljunk itt a táborfal külső oldalán lévő, 1970-ben feltárt I. sz. gödör leleteire, vagy a táborfal belső oldalán húzódó épülettörmelékes feltöltésre. Ha nem is beszélhetünk ekkor még konkrét formájú telekhatárkijelölésről, az kétségtelen, hogy a XIV. sz, -ban ugy alakult ki az itteni épületek alaprajza, hogy a táborfalra emelt falak a későközépkorban telekhatárokká váltak. A XIV. -XV. sz. fordulóján a plébániatemplom körüli házak alkották továbbra is a város centrumát. A ferences és domonkos kolostor ujjáépitése után ebben az időben elkezdték építeni a város többi templomát és középületét is. A XV. sz. második felének nagyszabású város építkezéseiről valamivel többet tudunk. A plébániatemplom bővítésével együtt nagyobb átalakítások történhettek a környező épületekben is, elsősorban a királyi házban. Ezzel magyarázható a Zsigmond cimeres csempékből álló kályha, vagy kályhák lebontása és a csempék szemétrekerülése. 80 A régészeti metszetekben előkerült falak legnagyobbrészt alapfalak, a legtöbb már jóval korábban megépült, ily módon a térség átépítése nem az alaprajz változását jelentette, hanem az épületek felsőbb szintjeinek átalakítását. A templom körüli paloták egyike lehetett a középkori városháza. Helye bizonytalan, állhatott a templom D-i oldalán is, ebben az esetben falai követték a Váci utca vonalát, de valószínűleg máshol kell keresnünk. A pesti újkori városháza Váci utcába nyúló K-i traktusa ugyanis nem tartalmazott középkori részleteket. •*• A belvárosi templom K-i oldalán lévő falak abból az épületegyüttesből származnak inkább, amelynek Ny-i része 1944-ben került elő. Ezekről a XIII, sz.-ban épült falakról bebizonyosodott, hogy Mátyás idejében, a XV. sz. második felében változatlanul álltak. 82 A XV, sz. közepén, vagy a század második felében újra szükségessé vált a város határainak rendezése. Ekkor még ismerték a korábbi fal irányát, talán látható részletek is megmaradtak. Az uj falak irányát a korábbiéval párhuzamosan jelölték ki, figyelembe véve a régi falak külső oldalán kialakult városrészek határait is. A későközépkori városkapuk a Hatvani és

1 a Kecskeméti kapu, külső oldalán már nem találtunk középkori emlékeket, egyenlőre csak a Váci kaputól jóval É-ra, a József nádor tér D-i felében sikerült középkori réteget találnunk, A városkapu irányában egyenletes beépítettség nyomai látszanak, a XIII. századtól a középkor végéig. Természetesen voltak a városfalhoz csatolt ujabb területeken beépítetlen részek is, a legnagyobb lehetett a Fővárosi Tanács környékén. A XVIII. sz. -ban az Invalidus ház építését nagyméretű terepfeltöltés előzte meg, a térség Martinelli tér felé eső területe lehetett a mocsaras, városrész magasabb fekvésű része. A vizes terület ÉK-i határán húzódó városfal közelében állt a Szent Miklós-ispotály és -templom, falrészletei a Városi Tanács ÉNy-i sarkánál bukkantak elő. 83 A későközépkori város É-i felében a kisebb házak alapfalai közül kiemelkednek a Régiposta utca - Váci utca sarkán lévő torony 4,1 méteres falai, A 17, 6 m belső átmérőjű torony elbontott falának tetejét ugyanaz a réteg fedte, mint a korai városfalat a Városháza utcában. A torony alaprajza bizonytalan, köréje helyezzük az 1467-ben emiitett Bécs várát, 84 A környező épületeket nem ismerjük, az biztos, hogy a közelben húzódott a korai városfal É-i szakasza, de hogy ez a torony a városfalon kivül, vagy belül állt-e, nem tudjuk, A XV. sz, végén lebontásra került, a váci városkapu építése idején már nem állt. A Váci kapu helyén, sem közvetlen közelében nem találtunk korábbi építkezésre utaló jelenségeket, ezért a város életében végig jelentős szerepet játszó Bécs, Ujbécs falukat inkább a Váci utca Régiposta utca sarok környékén, esetleg közvetlenül a Duna partján, vagy a József nádor téren kereshetjük. A korai városfal Duna parti végénél lévő É-i torony közelében lehetett a révhely is, nem messze tőle a Hajósok utcájával.

85 A korai városfaltól É-ra eső dunaparti rondellát valószínűleg egyszerre építették a későközépkori városfallal, s ekkor alakították át rondellává a korai városfal É-i dunaparti tornyát is. Ezzel a két rondella közé helyezték a rév és kikötő biztosítását. A Váci kaputól D-i irányban vezető főútvonalon a Régiposta utca sarkán álló torony fennakadást okozhatott a közlekedésben, s az É-i városrész rendezése 332