Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

A honfoglalást követő évtizedekben egészen a X. sz. végéig a Duna bal partján, Pest térségében jelenlegi ismereteink szerint nem számolhatunk olyan településmagokkal, amelyek a későbbi város kialakulásában fontos szerepet játszottak volna. A jelentősebb honfoglaláskori leletek a két, nagy, dunai sziget, a Szentendrei és Csepelsziget D-i, illetve É-i csúcsánál lévő átkelőhelyekhez vezető utvonalak mentén kerültek elő, a Duna bal partjának mocsaras, holtágakkal szabdalt pesti térségének É-i és D-i határánál. 48 Ez a magyarázata annak is, hogy a középkori város területén és közvetlen környékén más régészeti korszak leletei is csak kis számban ismertek. 49 A dunai átkelőhelyekhez vezető patakvölgyekben szinte a Dunáig folyamatosan sorakoznak a honfoglalás és kora-Árpád-kori lelőhelyek, a szigetcsúcsokon és az átkelőhelyek másik oldalán is nagyvonalakban követik az őskorban már kialakult, természetes, K-Ny-i irányú utvonalat. 50 Kétségtelen, ezek az átkelőhelyek voltak fővárosunk középkori településtörténetének legkorábbi periódusában a meghatározó tényezők. Az É-i, Megyeri rév neve fennmaradt Káposztásmegyer, ma már egészen elpusztult középkori falu nevében, a rév két oldalán kialakult településre csekély régészeti bizonyítékaink is vannak. 51 A D-i, a Csepel szigetcsucsi átkelőhely jelentőségét a szigeten előkerült sirok, temetőrészletek tanusitják. A Duna bal partján itt is meghatározható a koraÁrpád-kori falu, Gubacs helye, mint az É-i révnél Megyer, később Káposztásmegyer. 52 A korai, dunai ikertelepülésekről, a rév két oldalán kialakult legkorábbi falvakról igen keveset tudunk, talán azért, mert ezek még nem voltak olyan állandó, tartósabb anyagokból emelt épületekből álló szálláshelyek, amelyek a felületes régészeti megfigyelésekből ismertté válhattak volna. Az átkelőhelyek közeléből előkerült sirleletek a közelben élő, letelepedett életmódú lakosságról tanúskodnak. Az ittélők legfontosabb tevékenységei a Dunához kapcsolódtak, a fő foglalkozási ágak a halászat, hajózás és a folyami átkelésekben való részvétel lehettek. Ma még nem lehet régészeti leletekkel meghatározni azt a folyamatot, amely e legkorábbi révek háttérbeszorulásához vezetett az ujabb átkelőhelyek kialakításával és fejlődésével, amelynek eredményeképpen az Árpád-kor első századában kialakulhattak a korai városmagok. Ez a folyamat a X. sz. utolsó harmadában vette kezdetét, amikor az S-végü hajkarikás sirokból álló temetők legkorábbi részletei keletkeztek. 53 A népesség számának nagy mértékben való növekedése eredményezte az ujabb települések kialakulását, a Duna mentén elsősorban az átkelésre alkalmas helyeken, és az árvízveszélyes, mocsaras partvidék biztonságosabb, magasabb részein. Rövidesen kialakultak az Óbudánál, a Margithidnál és a Pestnél lévő révek, amelyek már a kora-Árpád-korban is egyre nagyobb haszonnal működtek. 54 Pest város legkorábbi, okleveles adatai is legnagyobbrészt a város kereskedelmi életével kapcsolatosak. A jelentős jövedelmet nyújtó vámok, a rév és a vásár vámja felett az Árpád-korban a király rendelkezett. Ugyancsak a király rendelkezett a dunai hajózás és a dunai halászat kizárólagos jogának biztositása felett is. Ezeket több más jövedelemmel együtt II. Géza az óbudai káptalannak adományozta 1148-ban. 55 A XI. sz.-i, vagy a századra utaló történeti adatok másik csoportja a pesti Boldogasszony plébániához kapcsolódik. A mai belvárosi templom őse már 1046-ban királyi kápolna volt, közelében lehetett a királyi udvarhely. Kiváltságos helyzetét az egész középkor folyamán megtartotta. 56 Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Pest területén a XI. sz. -ban jelentős település volt. A város e századbeli épületei közül a Boldogasszony plébániatemplom és a körülötte elhelyezkedő római tábor maradványainak a helyét ismerjük. Ezen a környéken volt az a legkorábbi településmag, amely a későbbi századokban a középkori város központjává alakult. Nem messze, É-i irányban volt a pesti rév is, a budai oldali ikertelepüléssel, ezt Kispestnek, később a XIII. sz. -ban, Kelenföldnek hivták. 57 A város központjában omladozó római tábort a történeti kutatás egyértelműen azonosította azzal az Anonymus által emiitett várral, amelyet Taksony fejedelem az izmaelitáknak, - máshol szaracénok, böszörmények, - adományozott. 58 Az ajándékozás valószinüleg megtörtént, csak az a kérdés, hogy hol állott és milyen volt ez a vár. A római castrum böszörmények általi használatbavételének régészeti bizonyítékait a területen lefolytatott nagyszabású ásatásokból eddig még nem találtuk meg. Meg kell jegyeznünk, hogy a kora-Árpád-kori épületmaradványok is hiányoznak a területen. így a konkrét topográfiai adatok hiányában szinte lehetetlen a város korai képét megrajzolni, csupán egyetlen mód kínálkozik a rekonstrukcióra, a város közvetlenül 1241 előtti állapotából való visszakövetkeztetés. 328 -•.