Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

PEST A XIII. SZ. ELEJÉN Az elbeszélő történeti források közül Spalatoi Tamás munkájában esik szó először Pest megerőditéséről. A pesti polgárok a közeledő tatárok ellen sáncokat emeltek és árkot ástak a város védelmére. 59 A korai, I. sz. városfal semmikép sem lehet e munkálatok eredménye. A városfal ekkor már állt, 1241-ben a falak megerőditéséről volt szó. Pestet a tatárok az ostrom 3. napján foglalták el és égették fel, tehát a városfalak nem voltak olyan erősek, mint a tatártámadást kiálló Székesfehérvár, Esztergom, stb. falai. °° A pesti városfal a tatárdulás ellenére is jelentős magyarországi várostörténeti emlék. Egy tudatos várospolitikai tevékenység eredménye, amely azt a célt szolgálta, hogy a város határainak rendezésével a rohamosan fejlődő város szervezeti felépítését, jogi helyzetét is szabályozzák. Ez az időszak a XII. sz. végén, vagy a századfordulón kezdődött, aminek eredményeképpen a XIII. sz. első harmadában a város fala már készen állott, vagy nagyon közel állt a befejezéshez. Ennek régészeti bizonyítékai a városfalon kivül nemigen vannak, inkább más, történeti forrásokból ismert események bizonyitják. A tatárjárás alatt elveszett a város korábbi szabadságlevele, ezért a király, IV. Béla 1244-ben újra kiadta azt. A fejlett városi életre mutató privilégiumok közötti szabad biróválasztási jog a városi tanács működését is feltételezi, a testület működéséhez kapcsolható a városi pecséthasználat is. A XIII. sz. végén faragott Buda-pesti pecsét a századeleji pesti előkép hátoldalának II. Endre-kori cimerét tünteti fel. 61 A fallal övezett terület határainak kijelölését a város belső területeinek rendezése is követte, a kezdeti, természetes utvonalak, amelyek É-D-i és K-Ny-i irányban haladtak a városalaprajz végleges tengelyeivé váltak. Az É-D-i útvonal a Dunával párhuzamosan futott, a Váci utca Ny-i harmadában, a K-Nyi- útvonal pedig a Kossuth Lajos utca D-i harmadában. Az utvonalak metszéspontjának ÉNy-i oldalán helyzekedett el a római tábor, ezért feltételezzük, hogy nem voltak a táborból kivezető, jól me gépitett utak. A korai városfalon egyetlen helyen, a Városháza utca 1-3. sz. előtti szakaszán figyeltük meg torony részletét, topográfiai helyzetét tekintve, kaputoronynak határoztuk meg. A torony fala ugyanolyan széles volt, mint a városfal, a torony .pincéjének dongaboltozat inditása az Árpád-kori járószint meghatározását segitette. A többi kapu helye ismeretlen, bár a Cukor utcában, a városfal DK-i sarkában voltak bizonyos falcsutkák, amelyek talán kaputorony maradványai lehettek. Feltétlenül voltak kapuk a főútvonalak végénél, az É-D-i utón, a Váci utcában, a Régiposta utca közelében, és a D-i oldalon a Váci utca 47. sz. táján. A várost Ny-ról a Duna határolta, eddig semmi adat sincs a fal Duna-parti szakaszára. A városfalat árok övezte, a Ferenciek terén az 1817-es udvarszinttől 7, 5 m mélységet is elérte. Az itteni fagerendák és vesszősövények maradványaihoz hasonlókat máshol nem sikerült megfigyelnünk. 62 A Városháza utca egész hosszában feltárásra került a fal belső oldala, a vizsgált, 6-7 m-es sávban seholsem találtunk koraközépkori hozzáépítést. Későközépkori toldást is csak egyetlen helyen a Városháza utca 9 előtt találtunk. A fallal körülvett terület határai kijelölésének szempontjait nem ismerjük, valószinüleg az lehetett a cél, hogy a zártabb szerkezetű településmagokat fogják egységbe s ez a középkori város tervszerű kiépítése első lépcsőfokának tekinthető. Ebbe a koncepcióba tartozott a ferences kolostor és templom felépítése a városfalnál a kapu közelében. A pesti K-Ny-i főútvonal menti épületegyüttes alaprajzát nem ismerjük, a mai ferences templom Ny-i és É-i oldalán előkerült alapfalak későbbi középkori periódusból is származhatnak. Ezek az első régészeti adatok a középkori templomból. A Városháza utcában lévő XIII. sz. -i városkapu és a jelenlegi templom közötti terület beépítettségét sem ismerjük, a leletmentések során csak a mai templom Ny-i oldala előtti teret kutathattuk. A régészeti metszetek tanusága szerint ez a tér az egész középkor folyamán szabadon állt, kövezett burkolata sohasem volt. így a legkorábbi kolostorépületet a mai templom mindkét oldalára elhelyezhetjük.63 A XIII. sz. első negyedében felépült a város másik koldulórendi kolostora is, a Szent Antalról elnevezett domonkos kolostor és templom. A massziv, erős falakkal körülvett, nagykiterjedésű épületegyüttes nem képzelhető el, a viszonylag kis alaprajzú városban, a város közelében, a város falon kivül kell keresnünk. 64 Nem lehet egyszerűen csak a véletlennel magyarázni, hogy a mai szerb templom környékén szinte minden nagyobb földmunka során kerülnek elő kisebb régészeti leletek. Az igaz, hogy az eddig legjelentősebbnek látszó 42. Budapest régiségei 329