Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

padlója a XIX, sz-i felső padlószint alatt 2, 75 m mélyen volt. A falak vastagsága átlagosan 1 m, A 2, 5 x 2, 5 m négyzetes belső tér feltárása közben a falak belső oldalát boritó többrétegű meszelés elpusztult, miközben kirajzolódtak a felső tér É-i és D-i falain lévő befalazott fülkék. Az északi falon kibontott kettős vakablak keretét puha mészkőből faragták, belső oldalán falz olták. Az iker ablak magassága 90, szélessége 115 cm volt. A déli oldalon lévő, félkörivvel zárt kis vakablak és a nagyobb, négyszögletes, felső oldalán lefelé rézsüs kiképzésű vakablak újkorinak bizonyultak. XVIII-XIX. sz. -i a traktus Ny-i bejárata is, és az ÉNy-i sarokban lévő javitás is, A D-i oldal sarkaiban megtalálható a középkori boltozatinditás a bordák lefaragott nyomaival. Mindkét falon, egymással szemben a traktus ÉK-i és DK-i sarkában kváderkövekből kiképzett ivinditás látható. A belső tér feltöltésében faragott köveket, puhamészkő bordatöredékeket találtak, némelyikben a körtetagos orrtag felismerhető. A traktus K-i felében az újkori boltozat alatt előkerültek a kváderes ivinditás lábazati részei, a mögöttük lévő pincelajárat újkori volt. A négyzetes térhez K-i oldalon, egy valószinüleg az újkorban kialakított kisebb, négyzetes tér csatlakozott. A négyzetes tér K-i falából 1, 2 m távolságban É-D-i irányú, 90 cm széles fal húzódik, a kettőt barokk-kori falazás köti össze.A középkori épületrészlet D-i oldalán kiásott árokban kiderült, hogy az általunk eddig megismert D-i fal egyúttal a mellette délről elhelyezkedő, másik, szintén középkori helyiség északi oldala is. É-i sarkában megmaradt a boltozat inditása, a bordás boltozat puha mészkő bordáinak lefaragott nyomaival. A téglák is középkori méretűek voltak. A Ny-i homlokzat előtti kutatóárokban 2, 5 m mélyen keményre kopott, helyenként köves járószint mutatkozott, 2, 6 méterig vegyes, főként XVIIIXIX. sz. -i leletekkel. Ez alatt az árok D-i felében 3, 14 méterig XVI. sz, -i leletek voltak. 3, 17 méteren ujabb, apró, szabálytalan kövekből kirakott szint jelentkezett, a felette lévő vegyes feltöltésben XIV-XV. sz. -i leletek voltak. Ez alatt, a kiásás határán lévő rétegben XIII. sz. -i cserepek kerültek elő. Az épület É-i oldalán megkezdett kutatóárokban, annak keleti felében bizonytalan szélű falsarok mutatkozott. 1

5 (78. ábra, 299-301 képek) A feltárás eredményeit összegezve meg kell állapitanunk, hogy az előkerült falak egy nagyobb kiterjedésű középkori épületből maradtak fenn, nem pedig egy kisebb temetőkápolnából. Az sem nyert bizonyítást, hogy ezt az épületszárnyat még a középkorban szentélyből és hajóból álló kápolnává alakitották volna át, inkább a Belvárosi templom közelében álló, más, jelentős középkori épület részletének tartjuk. 8. Bp. V. Március 15. tér Ny-i oldala. A tér Ny-i felében É-D-i irányú csatornaárokban végeztünk leletmentést. Az árok Erzsébet hidtól D-re eső részében középkori falakat vagy réteget nem találtunk. Az árok Erzsébet hid alatti szakaszában az árok K-i oldalában a római tábor D-i fala külső szélétől induló metszetben több középkori és újkori falrészlet került elő, közöttük értékes rétegsorral. Római táborfal (I. ) és a II, sz, fal közötti részben a római kori rétegeket egy keskeny, a II. sz. faltól induló malteros esik zárja le. Felette 90 cm széles középkori kerámiatöredékeket (XIII-XVII/2) tartalmazó réteg, illetőleg bolygatás van. A II, sz, fal elbontott teteje már az újkori, épülettörmelékes feltöltésbe nyúlik. A II. és III. sz. fal között a II. sz, fal által elvágott malteros esik folytatódik, azonban egy nagy középkori beásás miatt, amely a római leleteket is tartalmazó kevert barna, humuszos réteget is átvágja, 38 cm távolságra a II. sz. faltól, megszűnt. A középkori beásás tetején néhány kődarab, és épülettörmelékes köves réteg kapcsolódik a II. sz. falhoz. Az omladék vagy bontás másik oldalán egy sárga agyagréteg húzódik a III. sz. falig, A III, és V. sz, fal között a római leleteket tartalmazó kevert barna földből álló réteg felett egy helyenként 45 cm vastag erősen átégett réteg húzódik. Szintje D-felé lejt, illetve a IV. -V. fal között a felszinét megbontották. É-i végénél a kevert barna földből álló rétegben néhány szabálytalan alakú kő található, felettük 10-14 cm vastag sárga agyagcsik látható. A vörösre égett esik felett 20-22 cm vastag égett faszén réteg van. Erre a rétegre épitették a III, sz, falat, A rétegsor É-i végét a II. és III. fal közötti középkori beásás vágta el. A fal D-i oldalán vörösre égett nagy darabokból álló patics réteg van, XIII. századi I ausztriai és magyar kerámiatöredékeket tartalmaz. 16 A III. sz. fal alól induló vastag faszenes esik D felé elvékonyodik, a IV. sz. falnál az égett padló és a vékony szenes esik között 18-20 cm-es üledékes agyagos tapasztás van. 316