Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

Az erősen égett rétegek felett 30-35 cm-es agyagos réteg volt, vöröses, égett csomókkal, XIII. századi kerámiatöredékekkel. Felette kevert barna földréteg kevés kerámia töredékkel. Ebben található egy keskeny, a IV. fal felé tartó habarcs esik, amelyet a IV. falhoz tartozó beásás elvág, ill. megszüntet. E réteg felett már újkori rétegek következtek. A III. sz. fal: 70 cm széles kváder fal részlete. Két sor kő, amelyet téglából és szabálytalan alakú kövekből épitett fallal építettek át. D-i oldalán kiszélesítették a kváder fal aljáig. A IV. sz. fal; A megtalált falcsonk 3 periódusból való. A legalsó, legszélesebb szakaszt belevágták az átégett padlóba. Az első átépítéssel a fal keskenyebb lett, a második átépítés laza szerkezetű, rossz minőségű falát az újkorban elbontották. A 2. épités alapozási árkának beásása a fal É-i oldalán látható. A IV-V. sz. falak között a legnagyobb mértékű az újkori feltöltés, ill. bolygatás. A kevert barna földből álló római réteg fölött lévő égett esik nekifut az V. sz. falnak. Felette épülettörmelékes középkori réteg van. Ebben a rétegben látható egy alapozási árok részlete, amely az V. sz. fal 3. átépítéséhez kapcsolható. Az V. sz. fal legalsó rétegsora szabályos kváderkövekből áll, amelyre téglával kevert öntött fal került. Ehhez a kvádersorhoz egy kavics esik fut, amelyik a déli táborfalig folyamatosan követhető a réteg alján. Az V. sz. fal a csatornaárok Ny-i oldalán is megtalálható, enyhe ívben É-Ny-i irányba kanyarodik. A csatornaárok Ny-i oldalában a II. sz. fal kivételével mindegyik fal folytatása előkerült. Az V. sz. faltól D-re újkori falak és feltöltött pincék kerültek elő. Az V. sz. faltól D-re az árok aljában Lalákban kváderekből álló római falrészlet került elő. Az L betű hosszabb szárát alkotó falsík DNy-i irányban haladt ki az árokból. Az elbontott faltetőn 15-20 cm-es üledékes agyagos föld van, amelyből eléggé jellegtelen, de középkorinak látszó kerámiatöredékeket szedtünk ki. E csík felett már az újkori építkezések és bontások nyomai látszanak. Az előbbi falszakasztól D-re, a csatornaárok Ny-i oldalában egy padló kialakítása tűnt elő, alatta újkori téglákból álló feltöltés volt. Az árok Erzsébet hídtól É-ra eső szakasza ferdén szelte át a Március 15 teret és a Petőfi szobor K-i oldalán haladt E felé. A római tábor D-i falának É-i oldalán 2 falrészlet került elő, valószínű a római tábor épületeinek részletei. (79/a-b. ábra) Az árok északi részében elbontásra kerültek a piarista ház D-i szárnyának XVIII, sz. közepén épült falai. A piarista ház fala előtt 80 cm-re, É-D-i irányú in situ csontvázat bontottunk ki, amely a Belvárosi templom környékén elterülő újkori temető egyik sirja volt. 9. Bp. V. Március 15. tér É-i oldala. A római tábor északi falának feltárása. Az 1970-ben a római táborfal kutatása közben néhány jelentős középkori és törökkori régészeti jelenséget figyeltünk meg. A legkorábbi emlékek az I. blokkb

an feltárt Árpád-kori sirok voltak, a melléklet nélküli, keletéit csontvázak körül vagy a koponya mellett szabálytalan alakú kövekből álló kőpakolás volt. ^ Ebben az árokban középkori építészeti emlék, vagy ezzel kapcsolatos tereprendezés nyomai mind megsemmisültek a múlt században a piarista ház középső, É-D-i irányú keresztszárnyának építésével. *8 A II. blokkb

an kerültek elő a feltárás legértékesebb középkori régészeti leletei. A táborfal külső, E-i oldalán egymás mellett 3, leletekben rendkívül gazdag gödör volt. Az 1. sz. szemétgödör 1,7, 1,8 m átmérőjű, négyzetes alaprajzú volt. Alját a kutatóárok fenekén még nem értük el. A gödör déli oldala a táborfal volt. Alsó részéből kevés XIII. sz, -i kerámiatöredék került felszínre, a 8-10 cm széles koromcsik feletti részből pedig egységes, XIV-XV. sz. -i leletanyag. 19 Figyelemreméltó rétegsor húzódott a gödör Ny-i oldalán, amely feltehetően a római rétegek feletti első középkori nivót jelzi. A metszetrajzon az 5. a. barna, épülettörmelékes földet elválasztó vastag, habarcsos esik a szemétgödör anyagánál korábbi épitéstörténeti emlék. A II. sz. gödör szájánál elbontott középkori fal helyét találtuk, a falból származó omladék borította a II. sz. gödröt. Az átlagosan 1, 3 m mély, 1, 3 m legnagyobb átmérőjű gödör szája az omladék alatt 70 cm átmérőjűre szűkült. A benne lévő XVI. sz. -i török és magyar kerámia317