Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348
kesztése után ugy tűnik, hogy a fal szélessége 1, 35 m körül lehetett. A Kossuth Lajos utcánál hozzáépített torony falának szélessége 1,35 m volt. A városfal külső oldalára épitett torony boltozatinditását mutató téglasort a mai úttesttől mérve 1, 85 m mélységben találtuk. A belső tér épitészeti törmelékkel volt tele, feltárására nem került sor. Ezen a szakaszon a külső falfelületek vakolva voltak. Bolygatatlan rétegsort a városfal belső oldalán találtunk, az úttest alapozása alatti első régészeti réteg az a fekete, koromfoltos kevert földből áll, későközépkori kerámiával, amelyet a városfal belső oldalán mindenütt megtaláltunk. Az alatta lévő rétegsor is megegyező volt. A 2. sz. előtt, tehát a Városháza utca uttestének Ny-i harmadában kiásott árkokban és aknákban semmiféle régészeti jelenséggel nem találkoztunk. 4. Bp. V. Ferenciek tere. A múlt század elején az akkori Hatvani, Kigyó utcai csatornaépitkezések alkalmával a Kigyó utca végénél előkerült alapfalak mellett a 2., 3. ásónyomban már tiszta, sárga homok volt, de a "Barátok piaca felé a fekete föld léebb és alább adta magát annyira, hogy az előbbi homokot már 2 ölre lehetett csak elérni". H Jankovich ezen a téren teljes szélességében látta a 2 ölnél is mélyebb, egykor vizjárta árok nyomát, benne egy öl mélységben tölgy, bükk karók, vesszők maradványaival. Ugy látta, mintha a vesszők egy kelet felé nyiló sövényt formáltak volna. Néhány régészeti lelet is előkerült az üledékből. A 2, 5 öl, közel 4, 7 m mély árkon belül É-D-i irányban szelte át a városfal a teret. -^ 2 5. Bp. V. Reáltanoda utca - Károlyi utca sarok - Cukor utca. A mai járdaszinttől 255 cm mélységig kiásott gödörben annak Felszabadulás tér felé eső harmadában szabálytalan alakú kövekből laza szerkezetű habarccsal épitett falrészlet került elő, A falszéleket elbontották, a metszetekből kikövetkeztetett irány a Cukor utca - Irányi utca sarok felé mutatott. Az árok bővitésére sem volt lehetőségünk, ezért a falhoz tartozó rétegeket, szintpontokat sem vehettük fel. A fal épitőanyagát megvizsgálva megállapítottuk, hogy a kutatott falszakasz a Városháza utcában előkerült városfal ujabb szakasza. Ugyanilyen falak kerültek elő a Cukor utca 2. sz. előtti gázcsőárokban is. A 135 cm széles fal ferdén haladt keresztül a keskeny árokban, mindössze 7, 5 m-es szakaszát vizsgálhattuk, amely DNy-i irányban haladt a Duna felé. Az árok mélysége a mai járdától 1, 3 m volt, a faltetőé az útburkolat alatt 0, 4 - 0, 5 m. A városfal belső oldalán a mai felszintől 1, 30 m mélységben, lapos, sárgásszürke kövekből kialakitott kövezést figyeltünk meg a Reáltanoda utca Károlyi utca - Irányi utca kereszteződése által kialakult térségben az újkori bolygatások között több foltban. A Cukor utcában közvetlenül a fal mellett is feltártuk s ugy tűnik összefüggő felületet alkotott az Irányi utcában épitett középkori házig. (77/d. ábra)Az I.sz. városfal ÉK-i sarkában, a Városháza utca 11. sz. előtt, a fal belső oldalán ugyancsak előkerültek a kövezés nyomai. Két helyen több méteres, összefüggő szakaszban feltártuk a keskeny árokban a későbbi középkori rétegben lévő burkolat köveit. 6. Bp. V. Váci utca 47. A templom déli, Nyáry Pál utcai oldalán a Váci utcai saroktól Ny felé 16 m hosszúságban, a járdától számitott 0, 6 m mélységben törtköves fal maradványai kerültek felszinre. Ugyanekkor ebben az épülettömbben a Molnár utcai oldalon földmunka során ép, XIII. sz-i edényeket találtak a munkások. Ezek közül egy bécsi perembélyeges, grafitos anyagú, redukált égetésü fazék került a gyűjteményünkbe. 13 A templom D-i oldalán előkerült falszakaszt az I. sz. városfal D-i vonulatából származónak tartjuk.Természetesen az ujabb adatok módosithatják a városfal D-i szakaszának irányát, de a jelenlegi részletek ismeretében ez a topográfiai elhelyezés látszik valószínűnek. (297-298. képek. ) 7. Bp. V. Március 15. tér - Duna utca 2. sz. (Küttel ház) Rómer Flóris felkérésére Bergh Károly felmérte a Küttel-féle régi ház belső, középkori eredetű helyiségeit s ezt a gótikus "kápolnaszerü hajlékot" a középkori Szent Mihály kápolnával azonosnak vélte. 14 Az 1962-es hitelesítő ásatás során korlátozott lehetőség nyílott arra, hogy megvizsgálják, mennyi maradt meg ebből az épületből. A Március 15. tér déli szélén, a Molnár utca Ny-i oldalának meghosszabbított vonalában kerültek elő a falmaradványok, az épület tengelye a Molnár utca - Duna utca saroktól É-ra, a Belvárosi templom felé 17, 5 m-nyire helyezkedik el. A kétszintes épületszárny falai a XIX. sz-i belső nívótól számítva 2 m magasságban maradtak meg, a középkori felső szint boltozat indításáig. A két szintet elválasztó födém hiányzik, az alsó helyiség dongaboltozatának csak a nyomai maradtak meg. Az alsó, pinceszerű tér 315
