Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása : I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele 279-302

E négy szövegváltozat közül tartalmi és nyelvtani szempontból egyaránt a 4. számú a leghelyesebb, s azonos az 135 6-i oklevél Zsigmond-féle átirásában lévővel is*0, végső soron tehát a helyes fogalmazásu eredeti forrásból való. Összehasonlításukból pedig az is kitűnik, hogy az 1720. évi másoló nem boldogult az 1361 -i Budai káptalani átirat olvasásával, mert az oklevél ezen a helyen már akkor is kopott lehetett, s a szóban forgó mondatából hiányzó latere szó és emiatt fölöslegesnek látszó első in_praepositio is nehezen érthetővé tette ezt a passzust. Az átiró azonban jóhiszeműen járt el, s - bár torzitott formában, de a mondat eredeti jelentésétől el nem szakadva ezt a mondatot szerkesztette: 5. Coeterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio iam dictae ecclesiae Budensis olim aedificatum fuerat et constructum. .. Egy másik, ma már ismeretlen kéz azonban, mint a (betűs) Jegyzetek-ben jeleztük is, a iam szó i és m betűjét; a dictae szó e betűjét; az ecclesiae szó e betűjét és a Budensis szó vég-_s betűjét törölte, s igy szerkesztette meg az 1. sz. alatt közölt, s Millernél is olvasható szöveget, amely már egészen mást jelent, mint az eredeti hibátlan szöveg, mert e szerint a királyi várat a káptalan építette, a helyes változat szerint pedig a város oldalán fekvő királyi vár csupán a káptalan földjén épült. Ezt a szövegátalakitást már korán észrevették, s valaki az oklevél margóján ceruzával megjegyezte:". .. hie rasura intervenit, quod sensum alium désignât". Azt azonban, hogy ez a beavatkozás kinek a müve és milyen célzattal történt, ma már nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre Miller már ezt az elrontott szöveget használta. Érdekes azonban, hogy 1764-ben Pray, 1774-ben pedig Schier az 5. sz. szövegezésben közölték az oklevélnek ezt a mondatát (Pray Kollár Ádám közvetítésével Batthyány Ignáctól kapott másolata alapján)*

2 - jeléül annak, hogy ez a másolat a még át nem alakított példányról készült. Kaprinai István Mátyás király koronázásával kapcsolatban Budáról is megemlékezve Miller közlése alapján már azt irta, hogy Buda várát az egyház építette. 13 1810-ben Horvát István is Millert használta*

4

, s ezt tette 1827-ben Podhraczky József is , az ő kezébe azonban már az 1355-i oklevél Fehérvári káptalani átirata is eljutott, s "Buda és Pest régi állapota" c. 1833-ban megjelent tanulmányában már ezt értékesítette. 16 Olvasatát 1855-ben Wenzel is tudomásul vettél?, s 1866-ban Rupp Jakab is ezt az olvasást tartja helyesebbnek, s ugy véli, hogy". . .ezen vár eredeti építése az első királyoknak tulajdonítandó, és olyan időszakba helyezendő, melyben a vár területe még a prépostsági birtokhoz nem tartozott. "18 Ezzel szemben 1883-ban (a Fejér-féle szöveg alapján) Havas Sándor azt irja, hogy ". . .ezen királyi vár Ó-buda város területén létezett, és azt hajdan nevezett székesegyház (ti. a budai prépostság) épitteté", félévszázad múlva pedig Bártfai Szabó László "Óbuda egyházi intézményei a középkorban" c. emiitett müvében is azt olvassuk még, hogy "az óbudai királyi várat a prépostok és a káptalan építették"!^ s ez a nézet, sajnálatos módon, "idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez" c. tanulmányunkba is bekerült. 20 "Végezetül megjegyezhetjük még, hogy a Budai káptalan által 1361-ben átírt 1355-i oklevél tárgyalt passzusában hiányzó latere szó és az oklevél e helyének kopott volta kétségtelen bizonyítéka annak is, hogy 1720-ban Pozsonyban ezt irták át, s Óbuda 1355. évi felosztásáról ezen és az 1356-in kívül több oklevél nem készült. 3. A KÉT OKLEVÉL SZÖVEGE Ludouicus dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Bulgarie, Cumanieque" rex, princeps Sallernitanus et honoris montis sancti Angeli dominus, ac Elysabeth

c eadem gratia regina, ipsius genitrix, omnibus Christi fidelibus presentibus et futuris presentium notitiam habituris salutem in salutis largitore. Quiaconditoris omnium sumpma Providentia orbem terrarum sub regnorum distinctione disposuit et sic regum ac principum regimen dirigi voluit et salubriter gubernari suum gregem, regalibus proculdubio incumbere dignoseitur^ officiis ad ea continua sollicitudine

e intendere, que gregi sibi credito expedire vid(erint) ac noyerint opportuna, et presertim circa ecclesiarum negotia atrue iura eo spiritualius et devotius eos convenit excitari, quo conditor antedictus earn sumpnam^ 283