Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása : I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele 279-302
egyházuk nevében előterjesztett kérésére Zsigmond király 1412. július 19-én Tersztyánszky Ignác kérésére és részére Galántai Fekete György országbiró 1773. október 19-i parancsára a Veszprémi káptalan által 1773. november 22-én készitett átirásának egykorú és egyszerű másolatában. Magyar Országos Levéltár Dl. 9720. (Régi jelzete: N. R. A. Fasc. 1853. No.l.) - EMLÍTI: a*. Pálóczi László országbiró 1449. április 12-i itéletlevelében. Magyar Országos Levéltár Dl. 14.211. (Régi jelzete: V. Buden. Monial. Fasc. 23. nr. 7. ); b 1 . Gwt-i Ország Mihály nádor 1472. augusztus 30-i itéletlevelében. Magyar Országos Levéltár Dl. 16. (Régi jelzete: V. Buden. Monial. Fasc. 16. nr. 22. )-KIADTA: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938. 66-72. (Sok hibával. ) - REGESZTÁJA: Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták. Budapest, 1953. 474. sz. Abból, amit a két oklevél ránkmaradt példányairól elmondottunk, kitűnik, hogy csak az 1356. évi privilégium bővítményei maradtak fenn eredeti formában azért, mert alapszövegét az 1355-i első oklevélből vették át. Eredetijének csonka volta miatt azonban ezek a pótlások is nagyrészükben későbbi másolatok. Mivel az 1355-i oklevél középkori másolatait a Pozsonyi káptalan levéltárában őrizték (az 1356. évi oklevél eredeti példánya /A/ pedig a pozsonyi klarisszák birtokában volt), jó szövegük Knauz Nándor "A budai káptalan regestái. . ." emiitett tanulmányának megjelenéséig nem volt ismeretes. Az 1356. évi oklevél Zsigmond-féle átirását a Veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára őrizte, csupán az 1773-ban, ugyancsak Veszprémben készült átirásának egyszerű másolata jutott a Kamarai levéltárba. Ilyen körülmények között a kutatás számára hozzáférhetőbbé és korábbi volta miatt megbecsültebbé a Budai káptalan által 13 61-ben átirt 1355-i oklevélnek 1720-ban készült, s a Zichyektől a Kamarai levéltárba került Pozsonyi káptalani (tévesen 1355. augusztus 26-i keltezésű) hiteles másolata vált. Érthető tehát, hogy Fej érig bezárólag (közvetlenül vagy közvetve) belőle vette szövegét minden korai kiadója, amiről a (betűs) "jegyzetek"-ben közölt hibák, eltérő és hibás olvasatok tanúskodnak, s egy-két kivételt leszámitva ezt a szöveget használták feldolgozásaikban a Budapest középkori történetével foglalkozó historikusok, - és bár más oklevelet jelölt meg forrásául, ebből készitette regesztáját és szövegkivonatát, s vonta le belőle következtetéseit 1935-ben Bártfai Szabó László is. Az emiitett téves olvasatok között az 1355-i oklevél 1361. évi, a Pozsonyi káptalan által 1720-ban átirt, Budai káptalani trans sumptumában van egy olyan is, amellyel külön.kell foglalkoznunk azért, mert más jelentést ad az oklevél azon szakaszának, melyben a várnagy által a prépostságnak fizetendő évi egy aranymárka törléséről van szó. Szövege: 1. 1355. / 1361. Budáik. / Pozsonyi k. 1720. 2. Miller F. kiadott szövege (1760.) Coeterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio a dicta ecclesia Budensi olim «aedificatum fuerat et constructum.. . Caeterum, quia castrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio a dicta ecclesia Budensi olim aedificatum fuerit et constructum.. . 3. 1355. / 1361. Budai k. 1355. / XIV. sz. Fehérv. k. Ceterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu opidi constitutum in territorio iam dicte ecclesie Budensis olim edificatum fuerat et constructum. .. Ceterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu opidi latere constitutum in territorio iam dicte Budensis ecclesie edificatum fuerat et constructum... 282
