Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Csorba Csaba: Az óbudai Szt. Margit egyház és környékének kutatása 257-267

CSORBA CSABA AZ ÓBUDAI SZT. MARGIT EGYHÁZ ÉS KÖRNYÉKÉNEK KUTATÁSA Az óbudai ásatások kulcskérdései közé tartozik a Szt. Margit egyház helyhezkötése, környéke helyrajzának tisztázása, a prépostsági és királynéi városrészt elválasztó utak egyes szakaszainak meghatározása. A királynéi város középkori plébániájának kutatása nemcsak egyház- és művészettörténeti szempontból fontos, hanem történeti-helyrajzi szemszögből is. Az Óbudával foglalkozó történeti irodalom a királynéi város plébániájáról az idők folyamán összegyűjtötte a fennmaradt Írásos adatokat - alighanem hiánytalanul. Legalábbis ujabb, "perdöntő" források felbukkanásának vajmi kevés esélye van. Ezek után nem maradt más hátra, mint a régészeti módszer segitségül hivása. A történeti adatokból világos, hogy a Szt. Margit kápolna - a későbbi plébániatemplom a banai plébánia leányegyháza volt felbukkanásakor (1269)1. Eredetileg - Kubinyi András szerint - Kovácsi vicus kápolnája. 2 Az 1355-ös Óbudát két részre osztó határozat tette meg plébániává a Szt. Margit kápolnát. I. Lajos király rendeletére az óbudai prépostnak le kellett mondania a királynéi város lakóinak közvetlen lelkigondozásáról s a Szt. Margit kápolna emelkedett plébánia rangra, A plébános és a prépost viszonyát illetően - a rendelkezés szerint - a budai plébános és az esztergomi érsek jogviszonya lett az irányadó. * A Szt. Margit egyház mint plébánia a török időkig fennállt. Plébánosait többször emiitik tanuként az oklevelek. 4 Az óbudai történeti kutatásokban a viszonylag kisszámú forrásadat miatt és a Szt.Margit plébánia helyhezkötése fontosságának súlyát kellően nem értékelve a királynői városrész kutatásában, a klarisszák, Fehéregyház és a prépostság miatt sokáig háttérbe szorult a királynéi plébánia múltjának feldolgozása. Az óbudai emlékek buzgó kutatója, Bártfai Szabó László néhány történeti adat megemlítése után elegendőnek tartotta a kápolna dolgát a következőkkel elintézni: "Holléte ismeretlen, talán azonos az Óbudai Téglagyárban kiásott XI. századi kápolnával."

5 Gárdonyi Albert sem foglalkozott részletesebben a királynői plébániával és - különösebb indoklás nélkül - a Templom utcába helyezte. ü Ez a vélekedés mindamellett meggondolkodtatónak látszott. A Templom utcában áll ugyanis az 1744-1749 között emelt barokk főplébánia templom, amely egy XVIII. század eleji ideiglenesen épitett kápolna helyére épült. ' Köztudomású, hogy a XVIII. században előszeretettel épitették az uj templomokat a régi helyére, sok esetben a régi alapfalaira. Az óbudai barokk templom környezeténél kissé emelkedettebb helyen áll, ami ujabb inditékot adott a környék kutatására. Hiszen a középkori templomokat, amennyiben lehetőség volt rá, igyekeztek annak idején a települések legkiemelkedőbb helyére telepiteni. Valószínűleg a XVIII. század eleji templom nem volt más, mint a török időket romjaiban átvészelt középkori templom felújított épülete, s e helyett épült a ma látható barokk templom. 8 Az Óbudát évtizedek óta kutató Bertalan Vilmosnénak az óbudai lakótelep építési munkáit megelőző időben csak egyszer nyílt alkalma, hogy a "gyanús" barokk templom környéke régészeti kutatását megkezdje. A templom É-i falában lévő elfalazott ajtónál folyta33. Budapest régiségei 257