Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Csorba Csaba: Az óbudai Szt. Margit egyház és környékének kutatása 257-267
tott ásatást, a sportpálya területén. Ám a feltételezés akkor még nem nyert bizonyosságot, az ásató nem talált középkori falakat. Ez a fiaskó azonban önmagában kevés ellenbizonyiték volt a feltételezésre. Várható volt, hogy ha a templom belsejében, vagy a templomtól délre is lehetőség nyilik nagyobb felület kutatására, választ tudunk adni a kérdésre: lehetett-e itt középkori templom. Mivel a barokk templom a prépostsági templomtól jóval délebbre fekszik, s közel a királynéi várhoz, ezért egy itt előkerülő esetleges középkori templom csakis a királynéi városrészhez tartozhatott. 9 Folytatva a plébániatemplom történetével kapcsolatos kutatások ismertetését, Fügedi Erik úttörő jelentőségű tanulmányát kell a sorban megemlitenem. Fügedi Gárdonyi Albert feltételezése nyomán indult el, részletesen elemezve az 1355-ös határjárást, s az egyes óbudai házakra vonatkozó okleveleket. 10 A Szt. Margit plébániát magánföldesuri patronátusunak határozta meg. H Óbuda 1355-ös megosztását Fügedi Erik ugy értékelte, hogy szerencsétlen intézkedés volt a városfejlődés szempontjából. Éppen abban az időben történt a megosztás, amikor Nyugat-Európában az addig megosztott városokat is sorra egyesitették. Voltaképpen nem is két, hanem három ura volt Óbudának: a prépostság mellett a királynén kivül a klarissza apácakolostor kiváltságai egyre növekedtek - a polgárság rovására. 2 Óbudát azonban nem ekkor érte az első csapás. Ami fejlődését derékbatörte, a tatárjárás volt. 1241 előtt ugyanis az egyik királyi központ volt, mig utána egyike lett az ország többszáz mezővárosának. Nem Óbuda volt az egyetlen városunk, amelynek fejlődése a tatárjárás után azzal a sajátsággal járt, hogy megosztottá vált (vagy maradt). Jó példa erre Esztergom, Győr vagy Vác. S mig az óbudai polgárok életét a klarissza apácák nehezitették meg, Buda és Pest lakol már egy évszázaddal az óbudaiak előtt egy másik apácakolostor a margitsziget domonkosok - egyre gyarapodó előjogai ellen háborogtak. Pest és Buda helyzete azonban több ok miatt szerencsésebb volt, mig Óbuda nem volt képes kiheverni a csapásokat. Jól mutatja ezt Óbuda iparának elemzése. ^ 3 A mészárosok számát és jelentőségét tekintve valószinü, hogy az Alföldről nyugatra tartó marhakereskedelem, illetve felvásárlás egyik jelentős központja volt Óbuda. Fügedi Erik Óbuda képét uj adatokkal egészitette ki és a testvérvárosok általános fejlődési képébe illesztette Kubinyi András monumentális feldolgozása. *4 Kubinyi megkisérelte a Szt. Margit plébánia helye és környezete pontos meghatározását. Az Árpád-kori Budapest történetének irója a Szt. Margit kápolna XIII. századi dézsmakerületének a Kovács utcát (a mai Lajos utcával azonositotta) határozta meg. *•* Kubinyi András az 1355-ös, illetve a bővebb és módositott 1356-os majd az azt követő 1473-as határjárás elemzéséből indult ki. A királynéi vár előtt vezet a királynéi és a préposti városrészt elválasztó ut, keresztezve egy árkot, majd egy Dunához vezető utcán át mentek tovább a határjárók: "Per quam viam ante castrum tendit versus Danubium per vi cum, qui incoatur inter domos Ladislai Tumpa dicti ex una parte, sub cuius domo est lapis longus fixus metarum, et ex alia parte Emerici filii Petri venitur usque in rippam Danubii inter domos magistri altaris Beate Virginis et Nicolai sclavi ex alia parte,et abinde transit Danubium ad insulam leporum supradictam iuxta superiorem partem castri diruti et ibi terminantur. "16 Az 1473-as határjárás szerint a királynéi vár után egy sarokháznál le kell térni egy másik utcára, s igy jutunk a határ mentén a Dunához, szemben a margitszigeti érseki vár romjával. •"• ' Utóbbi útszakaszt Kubinyi a Serfőző utcával azonositotta. 1° Logikai utón kinálkozott az a helyrajzi megoldás, hogy a Szt. Margit kápolna, amely Fehéregyháza filiája is volt, a fehéregyházi nagyút, illetve annak folytatása mentén emelkedhetett. Ezt a feltételezést elfogadva Kubinyi András szinte száz százalékos biztonsággal határozta meg a mai főplébánia templomban a középkori plébánia hely szerinti utódját. 19 A Szt. Margit egyház helyhezkötése az óbudai piac szempontjából sem közömbös. Egy 1468-as oklevél adataiból Kubinyi András arra következtetett, hogy a Szt. Margit utca metszette a piacteret, s a Szt. Margit templom - mivel feltehetően a róla elnevezett utcában állt - vagy a piactéren, vagy annak közvetlen közelében feküdt. 2 0 Mivel az óbudai rév a mai Árpád-hid hidfőjétől délre, közvetlenül a hidfő közelében lehetett (itt 1366-tól az óbudai klarissza apácák emberei szedték a révvámot), valószinü, hogy 258
