Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

ter nativát fogadta el (Mező Lajos és kollektívájának munkáját), elsősorban azért, "... mert a terv alkalmazkodik a régi városszerkezethez, megtartja a várostörténeti értékeket." Majd ezzel indokolja véleményét a továbbiakban: "... a beépitésre szánt terület nagy része alatt az AQUINCUM római város katonai táborának rommaradványai találhatók.A maradványok csak részleteiben vannak feltárva, a település teljes összefüggéseit még egyelőre azonban nem ismerjük, tehát az épületek e területen való lábakra állítása szempontjaink alapján örvendetes és hasznos célt szolgálhatna, mert az időközben feltárt jelentős emlékeket is romkert formájában bemutathatnánk. " Az évekkel ezelőtt elhangzott vélemény elvben konstruktiv alapállást biztosított a további munkákhoz. A műemléki szempontból tett megjegyzéshez - régész szemmel - csupán az alábbi mondatrészt szükséges kiegészitenünk:"... a település teljes összefüggéseit egyelőre nem ismerjük. " A legújabb ásatások eredményei alapján, mint fentiekből kitűnik, kirajzolódnak ugyanis a római katonai város és a legiostábor súlypontjai s a történelmi és a topográfiai összefüggések. Minthogy nagyjából a modern lakótelep összképe is kialakult, ma már beszélni lehet és kell arról, hogy milyen módon jelentkezhetnek az uj városképben a történelmi értékű épületemlékek. A római település súlypontjait a következőkben jelölhetjük meg: 1. A katonai tábor, illetve az erődrendszer (a táborfalak, a bástyák, a kaputornyok, a vizesárok). Mindez többféle változatban jelentkezik, mert a római kor négy évszázadán belül több izben átépült falrendszere a castrum. Másként kivitelezhető például a palánktábor falrendszere, mint a kőtábor körvonala. 2. A tábor legfontosabb épületei (principia, fabrica, kórház, fürdő stb. ). 3. Helytartói palota és a helytartói iroda épületei a katonavárosban. 4. A katonaváros közműhálózata (utak, csatornák, vízvezetékek). 5. A kikötő és épületei (raktárak, irodák stb.). 6. A fórum, illetve a vásártér épületei (porticus, taberna sor, stb. ). 7. A közigazgatás irodái és lakóépületek az északi és a déli táborkapu előterében (a Meggyfa u. -ban, a Búvár u-i, a Folyamőr u-i és a Kiscelli u-i középületek). 8. Amphitheatrum. 9. Műhelyek (téglaégető, kerámia üzem, üvegfúvó műhely, bronzöntő műhely, péküzem, olajütő stb, ). 10. Temetők és sírépítmények (Benedek Elek utcai temető, Bécsi uti temető, cella trichora, Kiscelli uti sircsoport, stb. ). A vázolt római kori topográfiai csomópontok az utóbbi két évtized régészeti leletmentései nyomán rajzolódtak ki. Sajnos nem mindent dokumentálhatunk egyformán mutatós, vagy látványos épületemlékekkel. A műemléki bemutatás tervezésénél elsődleges szempontként jelentkezik az a kérdés, hogyan hozható összhangba a felszínen látható rom az ugyanolyan értékű modern jelzéssel. A Budapesti Történeti Múzeum rendszeresen és folyamatosan segíti adatszolgáltatásokkal az uj városrész tervezésével megbízott intézményeket. Bár az uj régészeti eredmények többsége tudományosan még nincs és az idő rövidsége miatt nem is lehet publikálva, a múzeum a felsorolt uj eredményekkel is számolt. Többéves munkával elkészült egy részletes műemléki leletkataszter a római és középkori leletek feltüntetésével, és összeállítottunk olyan alaptérképeket is, amelyek már nemcsak jelzik, hanem súlyozzák is a római és középkori épületmaradványokat. így alakultak ki azok a foltok-területek, amelyek védettséget igényelnek. Egy-egy ilyen rezervátumban lehetne bemutatni a történelmi jelentőségű romokat. Ezek természetesen csonkok, alaprajzi részletek, amelyek feltétlenül magyarázatra szorulnak. Zöld keretben, valamely park sarkában esztétikusan hatnak, de önmagukban semmitmondóak az összefüggések magyarázata nélkül. 20