Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

1942-ben jelent meg a Budapest története c. monográfia két kötete, amelynek egyes fejezeteit Alföldi András - Nagy Lajos - Nagy Tibor és Szilágyi János irták. E tanulmányok ma is alapvető forrásként szolgálnak. Harminc év leforgása alatt további négy monográfia és egy tanulmány látott napvilágot, az ujabb eredményekkel bővitve az 1942-ben rögzitett és sajnálatos módon csupán magyarul közzétett kötetet. *

2 Időrendi sorrendben a Budapest Műemléki Topográfiája I, (1953) c. kötetben a római kort Radnóti Aladár irta. Az "Aquincum" c. monográfia szerzője 1956-ban Szilágyi János volt. Ő foglalta össze a Budapest Műemléki Topográfia II. kötetében (1962) az aquincumi polgárváros és katonaváros emlékeit, Nagy Tibor ugyanott az Aquincumra vonatkozó történeti eseményeket, 1969-ben a Pauly-Wissowa RE "Aquincum" címszavában Szilágyi János teljes irodalmi apparátus sal foglalta össze a római kori városra vonatkozó ismereteket. Nagy Tibortól származik a Budapest története c. monográfia 1973-ban megjelent I. kötetében az ókori településről szóló rész. * A XIX. század végén a gyáriparosodás felfutásának estek áldozatul Óbudán az aquincumi tábornak és katonavárosnak, valamint a polgárvárosnak addig még a felszinen látható romjai, A római kori épületmaradványok a XX. század első felére Óbudáról már teljesen eltűntek, ezért a második világháború után több éves, tervszerű kampánynak kellett indulnia ahhoz, hogy a II. adiutrix legio táborát lokalizálni lehessen. Az alaprajz tisztázására az 1950-es években kerülhetett első izben tervszerű kisérlet. A második világháború pusztításai után ugyanis megindult Óbuda újjáépítésének tervezése, s az elképzelések szerint az uj városrendezéssel a római, illetve középkori romegyüttes is fontos szerepet kapott volna. Szilágyi János irányitásával 1950-68-ban, majd Nagy Tibor vezetésével 1969-72-ben folytak a római kori erődrendszer régészeti munkái: a sűrűn beépített Óbuda lakóépületei gátolták azonban a nagyobb lélegzetű feltárást. A kutatóknak csupán azt sikerült megállapítaniuk, hogy a tábort többször is átépítették, s később át is helyezték. *^ Az időközben megváltozott gazdasági helyzet miatt Óbuda újjáépítése húsz évig szünetelt, s csak néhány éve folytatódik. Az elmúlt két-három év alatt viszont nagyobb mérvű régészeti kutatás folyt az aquincumi legios tábor körzetében, mint az idézett két évszázad leforgása alatt összesen. Lebontották Óbuda történelmi jelentőségű, de már teljesen korszerűtlenné vált belvárosát, hogy helyére modern lakónegyedet létesítsenek. A terület pontosan a római castrum és a canabae helyével azonos! A kivitelezés érdemében három éve folyik, ami az előnyös kutatási lehetőségek mellett azt jelenti, hogy az archaeológiának óriási hátránnyal kell megküzdenie: a gépesített építkezéssel kell lépést tartania, s ez bizony eleinte nem ment minden zökkenő nélkül ... Budapest római kori hagyatékának kutatásakor a legfontosabb feladat mindenkor a legios tábor helyének meghatározása volt, mert az I-IV. századi római kori castrum körül létesült a katonaváros, a táborkapuból kifutó utak mellé települtek az iparos telepek, itt várhatók a temetők s ugyanezen utakra fűződnek a villák és majorságok. Amennyiben tehát sikerül tisztáznunk a római uralom bármely évszázadában a legiostábor helyét és kiterjedését, ennek függvényeként Óbudán a római kori városszerkezet rendszere is felvázolható. A LEGÚJABB ÁSATÁSOK EREDMÉNYEI: Óbuda centrumának szanálásakor, az uj lakótelep építkezéseihez alkalmazkodva, fenti célkitűzéssel folynak 1973 óta - jelenleg is - a tervásatások és a leletmentések. A különböző évszázadokban épült castrumok topográfiai helyzetét vizsgálva az ásatások révén eddig az alábbi ismereteket szereztük: Az I. század közepéről egy partmenti vicus helye rajzolódik ki, egyelőre csupán a legkorábbi északitáliai és délgalliai terra sigillaták, valamint a helyi LT D kerámia továbbélésére utaló leletek foltja alapján, A bizonytalan körvonalú terület a Dunaparton a Pő tér - a Laktanya u. - a Kő u. vonalában húzódik. 15 A Flavius-kori, legutóbb Vespasianus idejére (korábban Drusus idejére) keltezett ala tábor építési feliratának a lelőhelye a Lajos u. 168 alatt (a plébánia templom mellett) van, éppen egy olyan terület K-i határán, ahol az I. sz. közepétől keltezett leletek sűrűsödnek. 13