Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30
Ide fut ki egy észak-déli irányú, a Dunával párhuzamos ut, amelynek a szegélyén egy Flavius-kori lovasalakulat egyik katonájának siremlékét találták, kb. 200 m-re délre az emiitett épitési felirat lelőhelyétől. Talán itt lehetett a helye a rövid életű castrumnak. 16 A Domitianus-kori legios tábor kontúrja a Vespasianus-kori ala tábor (kb 150x150 m-es alapterületű) feltételezett helyétől É-ra rajzolódott ki. Mégpedig oly módon, hogy a két castrum majdnem érintkezett egymással. Az ala tábort kelet felől határoló - már emiitett észak-déli ut a legiostábort is szegélyezte. Az ezzel párhuzamos, az ala-tábor Ny-i oldalánál haladó ut viszont a legiostábor via principalis-aként folytatódhatott. Az utóbbi castrum helye Szilágyi János ásatásai nyomán vázolható fel: az Ék u, - Raktár u. - Harrer Pál u. - Tavasz u, négyszögében. DNy-i sarkát 1969-197l-ben Nagy Tibor hitelesítette. Az ő véleménye szerint a Vörösvári ut 7. - Kórház u, 22, sz, -tói keletre helyezkedett el ez a Flavius-kori castrum, A feltételezések szerint 86-ban vagy 89-ben épült Domitianus-kori legiostábornak a mérete fentiek szerint 460 x 430 rn volt, ' Ennek az első, palánkszerkezetü legios castrumnak a helyével kapcsolatban a legújabb ásatások eredményt nem hoztak: kapui, belső épitményei, stb. egyelőre ismeretlenek. Az I, század utolsó harmadára keltezhető leletanyag elterjedési területe már egy nagyobb körre terjed ki: É-i határa a Hévizi ut, Ny-i oldalon a Szél u, D felől a Selmeci u. - Dugonits T. tér, A II, század elején kőtáborrá építették át az aquincumi legiostábort, s ez alkalommal újra módosult az erőditmény helye: az uj tábor délebbre tolódott ki s ugyanakkor praetoria frontja távolabb került a Dunától. A Traianus-Hadrianus-kori tábor három kapujának a (K-i, E-i és D-i) helyét, erődrendszerének szerkezetét (vallum, fal, fossa) Bertalan Vilmosné, Zolnay László és Nagy Tibor ásatásai révén-^, valamint korábbi adatok felhasználásával lehetett lokalizálni, A legújabb feltárások némileg módosították a tábor ÉD-i kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az 1973-75-ös uj ásatások egyik lényeges eredményének mondható ugyanis, hogy a tábor K-i frontján a Dunával párhuzamosan több mint egy km hosszú metszetet nyertünk, A K-i táborkapu és három bástya helyén a Harrer Pál utca, Vöröskereszt utca, Kórház utca 7-9, valamint a Polgár utca teljes hosszában folyt ásatás ! 19 A táborban álló épületek közül is sok uj ismeretet nyertünk. Első helyen a principia feltárása emlitendő: ÉNy-i sarkánál, D-i szárnyának egy szakaszán és keleti frontján folytak kutatások. Lényeges, hogy a principia bejáratához valamikor a III, században hozzá csatlakoztatott négy nyilásu diszkapuzat egykor többemeletes tornyának romjai is előkerültek. 20 A feltételezett fabrica alaprajza már korábbról ismert a principiától É-ra. 2i Most ennek pendantjaként a via principalis sinistra Ny-i oldalán műhelyeket, többek közt préseket és pároló rendszert magába foglaló tömböt tártunk fel. Ma már ismeretes a kórház, a fürdő és három raktár alaprajza, valamint egy továbbinak a helye. A praetenturában és a retenturában is kaszárnyatömbök körvonalazhatók. Legújabban előkerült az utcák kövezése több ponton, a csatornahálózat majdnem az egész tábor területén és a vizvezeték több ága a castrum belsejében. 23 A tábor falainak, illetve a kibányászott falak helye, a vizesárkok, kapuk alapján a II, században épült castrum területe 520 x 460 m volt. Ez a keskenyebb oldalával a Dunával párhuzamos négyszög alakú erőd, a Harrer Pál u. - László u. - Akác köz - Vihar u. Solymári u. 4. - Gyürü u. 3. - Pacsirta u, 16. - Polgár tér 5. - közti területet tölti ki, 24 Az 1973-75, évi - jelenleg is folyamatban lévő - ásatások, régészeti megfigyelések még további periódusokat hoztak felszinre és hitelesitettek a II. században létesült táboron belül. A Severus -kori átépités alkalmával csupán néhány méterre tolták el É felé a tábor KNy-i tengelyét; Severus-kori és Constantinus-kori átépitést találtunk a II, századi tábor minden pontján25 j amely a IV, század közepéig használatban volt. Valamikor a IV. századközepén - talán éppen Constantinus idejében - még toldásokkal is bővült a castrum, ami az alábbi ásatási eredményekből tűnik ki: A Harrer Pál utca és a Vöröskereszt utca 14 közötti területen (az uj lakótelep 203-204205 épületei által körbezárt térség), közművesítéséhez kapcsolódva több mint 150 m hosszuságban feltártuk a II. századi castrum K-i falával párhuzamosan futó ÉD-i irányú via sagularist, A korábban 7,20 m széles uttestet három izben megújították: az I. század végén az ut közepén 70 cm mély kikövezett, kőlapokkal fedett csatorna futott. Amikor az uttestet a 14
