Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37
világra bukkant mintát nem azért hagyta el tulajdonosa, az egykori bronzkovács, mert már nem volt szüksége rá> hanem szándékosan elrejtette, számítva arra, hogy a legközelebbi alkalommal tovább folytathatja a bronzbalták öntését. Azonban a bronzműves, de valószínűleg az egész közösség visszatérésére sem került sor. Sajnos e mintán kívül a közvetlen környéken nem került elő más, bronzfeldolgozásra utaló objektum vagy lelet, így arra kell gondolnunk, hogy műhelyétől távolabbi helyen rejtette el tulajdonosa az öntőmintát. Figyelmet érdemel még a település északkeleti szélén feltárt árok, amely talán a csapadéknak a dombról váló gyors levezetését szolgálta. Az ezen a 6. kép. A Vízakna utca 43—45. sz. telkek helyen feltárt felületekben, valamint az árokrészek The P lots 43 ~ 45 Vízakna Street aljában lelt rozsdás színű, sárga altalaj megerősíti az egykori dombok között levő mélyedések vizenyős jellegéről írottakat, ugyanakkor az árokrendszer célját is. A Zugló területén mind a mai napig előkerült őskori telephelyek, függetlenül attól, hogy különböző korokra keltezhetők, nem mutatnak jelentős eltérést a Vízakna utcai szálláshelytől. Meg kell azonban említenünk, hogy e lelőhelyek zöménél nem volt lehetőség a lelőkörülmények megfigyelésére. A kerület legkorábbi leletei a rézkorba követhetők vissza, a Baden-péceli kultúra idejébe, amelynek népe elsőnek merészkedett a Rákosvidék mocsarakkal övezett dombjaira. E lelőhelyek döntő többsége a Rákos-patak körzetébe helyezkedik el, esetenként az egykori oldalágak mentén. A kultúra települési rendszerének központja valahol a Paskál út, a Paskál-malom környékén helyezkedett el (Békési-telep stb.), ahol több helyütt is meglelték a népesség legsajátosabb kerámiáját és egyéb leleteit. 4 Hasonló leletek ismeretesek még az Egressy útról, a Nagy Lajos király útja kereszteződésétől. 5 Vannak leleteink Zugló területén a középső bronzkorból is, azonban ezek temetkezésekhez tartoznak. 6 A következő korszak, amelyből telephelyeket is ismerünk az a későbronzkor, közelebbről az urnasírok kora. Az Egressy úton talált anyag ilyen korú települések maradványa. 7 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e leletek között olyanok is előfordulnak, amelyek korábbiak a többinél, közelebbről még a halomsíros későbronzkor végére keltezhetők, s így legközelebb állnak Vízakna utcai település anyagához. 8 Különleges fontosságot kell tulajdonítanunk a Bazsarózsa úton, a rákosszentmihályi vasútállomással szemben fekvő lelőhelynek, ahol dombelhordás alkalmával kerültek elő telepmaradványok. Egy hosszúkás gödörben hat egymás mellé helyezett hombáredényt találtak, minden kétséget kizáróan az itt élő közösség élelmiszer-raktárát. Ennek közvetlen közelében lesározott padlójú, tűzhellyel ellátott kunyhókat is feltártak, s az egészet a váli kultúra jól meghatározható cserepei keltezik. 9 A TELEPÜLÉS KULTURÁLIS ÉS IDŐRENDI HELYZETE A Vízakna utcai település — eltekintve az Egressy úti anyagtól — tulajdonképpen újabb korszakot képvisel a fent felsorolt telephelyek soraIII 7. kép. Vízakna utca 45. Az 1/1—2 felület északkeleti fala az árok profiljával 45 Vízakna Street. The north-eastern wall of surface I/l —2 with the profile of the ditch 21
