Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37

A VIZÁKBA UTCAI TELEPÜLÉS JELLEGE —ZUGLÓ ŐSKORI TELEPEI A fentiek előrebocsátása után rátérhetünk tulajdonképpeni témánk, a Vízakna utcai településnek és anyagának ismertetésére. Amint az ásatás leírásánál említettük, e telepmaradvány kisebb dombon került elő, amely egyike azoknak a buckáknak, amelyekből az elmúlt évtizedek tereprendezései előtt lényegesen több volt a környéken. Annak ellenére, hogy e domb viszonylag távol van a jelenlegi patakmedertől, mégis víz mellett helyezkedett el, az ősi Rákos egyik oldalága mentén.

3 A település teljes kiterjedésének meghatározására sajnos nem volt lehetőségünk, ennek ellenére feltételezhetjük, hogy nagyságban nem haladhatta meg a néhány száz m

2-t. A domb gerince 3—4 telek hosszának (kb. 30—40 m) megfelelő területre korlátozódott, és nagyjából ugyanilyen széles lehetett. Maga a település valószínűleg ennél kisebb volt, miután az északkeleti lejtőhöz közel eső dombrészt már nem lakták. A településről magáról nem mondhatunk túlságosan sokat, úgy tűnik, hogy nem volt állandó jellegű. A feltárt, igen szerény objektumokból ítélve az egyszerű, földbe ásott gödörlakást cölöpökre helyezett tetőszerkezet fedte, s az oldalfalakat vesszőfonat vagy sövényborítás képezhette. A feltárt felületekben csak szórványosan fellelhető paticsanyag arra utal, hogy az oldalfalakat nem tapasztották ki agyaggal, de a padlót sem tapasztották le. A viszonylag nagyobb méretű gödörlakás kisebb közösségnek nyújtott menedéket (1. kép). Elékpzelhető, hogy ideiglenes — időszakos —telephellyel állunk szemben, amelyet csak meghatározott alkalmakkor, esetleg évszakonként kerestek fel lakói. A több helyütt is kimutatható vékony rétegződés —lakószint (?) —, a viszonylag nagyobb mennyiségű cserép- és csontanyag alapján arra kell gondolnunk, hogy nem csupán egyszeri alkalommal használt lakóhelyről, hanem évtizedekig lakott településről lehet szó. Talán a Gödöllői dombvidék földművelésre alkalmasabb folyóvölgyeinek telepesei keresték fel időszakonként az állataik legeltetésére kiválóan hasznosítható, s főleg szabad Rákos menti vidéket, amely egyben vadászatra és vízi életmódra is lehetőséget nyújtott. A Vízakna utcában előkerült leleteink közül a kétrészes öntőminta nyújtja a legbiztosabb adatot a településen folyó életre. Világosan kiderül e leletből, hogy a megélhetés alapját szolgáltató, az élelem megszerzésére irányuló munkák mellett ,, _*,, ,,..,. An .•;-, \ :. ipari tevékenységeket is űztek e hekep. II/3. felület; 40 cm-es szint (cserepcsoport) . « Surface II/3; 40 cm level (group of sherds) tyen. Az összerakott állapotában nap4. kép. II/l. felület, a lakógödör része; Surface II/l, part of the pit-dwelling; 50 50 cm-es szint cm level 20