Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243

nek, melyet Wick Béla Kassa története és műemlékei (1941) c. munkájában közölt. 20

Garády S„ Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról. Bud. Rég. 13 (1943) 417—426, 436—438. Meg kell jegyeznünk, hogy Garády feljegyzéseiben nem találunk elég bizonyítékot arra, hogy a Csalogány utca 3/a, c, d telkeken talált falmaradványok valóban középkoriak lennének. Az 1962-ben a 3/c telken végzett leletmentésem során, a Matthey-helyszínrajzzal egyeztethető, első barokk építkezés vékony falait találtam meg. 21 A közművesítés felújítása alkalmával magam végeztem leletmentéseket és az alábbi helyeken találtam meg a középkori út maradványait: Csalogány utca 35. és 37. sz. ház előtt, a mai útszint alatt 1,20 m mélységben. Csalogány u. 55. sz. ház előtt 1,30 m mélységben. Csalogány u. 43. sz. ház előtt 80 cm mélységben. A Fő utcában, a Corvin térnél, a Vigadó oldalával szemben 1 m mélységben. BTM Adattára. 22 Horler M., Budapest Műemlékei 1. 1955, Fő u. 16. és 20. sz. ház. 23 J. Matthey helyszínrajzának eredetije a bécsi Kriegsarchivban van. Az itt közölt, átdolgozott rajz a Kiscelli Múzeum fényképmásolata után készült. 24 Györffy István, Magyar falu, magyar ház, 1943. — Granasztói P., Magyar városépítészet sajátosságai. Településtudományi Közlemények 8 (1956). 25 Evlia Cselebi magyarországi utazásai. Thury J., Török történetírók I. 245. 26 Budának és környékének helyirati viszonyai a középkorban. Arch. Közi. 5 (1865) 46. 27 A veszprémi püspökség gazdasági levéltárának keltezetlen budai bortizedjegyzéke (Kubinyi András szíves közlése szerint kb. 1505—1515 körüli időből). 28 Garády S., Jelentések (kézirat) X. füzet, 55—57. BTM Könyvtár. 29 Mollay K., Das ofner Stadtrecht, 154. 30 Ol. DL. 23,972,1524. júl. 13. Lajos király mandátuma Buda és Pest városok magistrátusaihoz. 31 Némethy L., Kögl Ádám Jézus társaságbeli atya. Magyar Sión 1878, 338. 32 Mendöl T., Általános településföldrajz, 1963. 39. 33 „A város és a vár alatt, a falakon kívül, a Dunáig szintén van egy város, hol a kézművesek és kereskedők laknak, kik a folyón szállított árukkal kereskednek." Az idézet 1502-ből való, Pierre Choque leírása a budai Vízivárosról, aki Candalei Annának, II. Ulászló király feleségének kíséretében utazott Budára. A magyarra fordított szöveget idézem Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054—1717. c. munkájából, 142. 34 OL. KA Expeditiones 1687. júl. 12. 35 A vár területén is, mielőtt a későbbi Zeughaus felépült volna, egy török időkben raktárnak szolgáló épületben helyezték el a fegyvertárat. Banrévy Gy., A budai katonai szertár 1725—1901. TBM 12 (1933) 110. 36 Fő u. 16. (XV. sz.), Fő u. 20. (XV. sz.), Pala u. 8. (XV. sz.), Fő u. 44. (XVI. sz.), Szalag u. 17. (XVI. sz.). Horler M., Budapest Műemlékei I. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az elpusztult Fő u. 37. sz. ház, a volt Aranyhajó vendéglő is lehetett középkori eredetű. Sajnos, ennek bizonyítása az épület teljes megsemmisülése miatt már nem lehetséges. Az ötletet az a körülmény sugalmazta, hogy rendeltetésénél fogva, mint kikötői kereskedőszállás, vendégfogadó, a piactér és árucsarnok közelében a többi objektummal együtt középkortól kezdve működhetett. 37 Nagy Lajos, A Víziváros XVII. század végi topográfiája. TBM 16 (1964) 193. Szerinte 1687-ben itt tartották a hetipiacot. 38 Evlia Cselebi, i. m. 39 Fővárosi Mérnöki Hivatal 1889. febr. 28-i jelentése. Szfőv. Levéltár Tanácsi iratok III. 2314/1888. Melléklete az épület alaprajza 1894-ből. 40 Zaiger über die Wasserstadt No. 117. 41 Későrómai horreumi.sz. 3. sz. első feléből Baselban. R. Fellmann : Neue Funde und Forschungen zur Topographie und Geschichte des römischen Basel. Baseler Zeitschrift für Geschichte u. Altertumskunde Bd. 60, Abb. 7. (27. kép). 42 Nickel, E., Ein mittelalterlicher Hallenbau am alten Markt in Magdeburg. Berlin, 1960. Egy-egy városban néha több kereskedőház is épült, ha vízi kereskedelmi út mentén feküdt, úgy feltétlenül volt a kikötőben is, pl. Magdeburgban (Mattheus Marian: Aus den Topographien und dem Theatrum Europarum 1635) és Strassburgban a halpiac közelében. Sajnálatos módon a középkori magyar városokból egyetlen egy sem maradt meg, felvidéki városaink mindegyikében volt, Besztercebányán, Eperjesen, Lőcsén. Pozsonyból mérlegházat említenek, Sopronban sóraktár volt. Ha külön kereskedőház nem volt, a városháza földszintjén levő oszlopcsarnokos helyiségben helyezkedtek el a kereskedők. 43 Pl. Száva melletti Brodban, ahol 1697-ben Savoyai Jenő átlépte a határt, az osztrák hadsereg fegyvertárát 1728-ból származó alaprajz (Allio Donato) ábrázolja. Bécs, Kriegsarchiv HKR 271/37. 44 Beschreibung der Reissen des Reinhold Lubenau. W. Sahm, Mitteilungen aus der Stadtbibliothek zu Königsberg i. Pr. 4. (1912) 9. Capitel. Beschreibung der Stadt Oven. 45 Károlyi—

Wellmann: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp. 1936. 150. 46 A Szent Péter templom ásatásának helyszíni felméréseit Ilosfay József (alaprajz) és H. Gyürky Katalin (metszetek) végezték. A tanulmányban szereplő rajzokat Sziklavári Lajosné, a fényképeket Molnár János készítette. 242