Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez 351-364

közben (akkor Kurze gässl-nek nevezték) állott. Ez a B CL ltd k Ö Z ház 1696—1702 között kerülhetett Stettner birtokába. Stettner azonban nem sokat törődött a telkével, amelyen a Zaiger szerint az ostromok után csak valami kevés maradt meg a régi falakból (hat etwas wenigs uon alten mauren), mert sem a teleklevelet nem váltotta ki, sem a házat nem építette fel. Igya telket, házhelyet, mint „brandstatt"-ot 1711-ben a városi tanács 50 forintért Thörr Lőrinc szabómesternek adta el.

16 A Stettner-telek szélessége — a Zaigerben szereplő felmérési adatok szerint — 4 öl volt. Ez a szélesség — bár az akkor készült felmérések adatait nem tekinthetjük tökéletes pontosságúaknak — körülbelül megfelel a városháza akkori nyugati udvari szárnya szélességének. Az Unger-ház Tárnok utcai homlokzatának a hosszúsága (7 öl és 4 1/2 láb) pontosan egyezik a városháza keleti udvari szárnyának homlokzati hosszúságával. Felvethető tehát annak a lehetősége, hogy a középkorban a mai épület két udvari szárnya, a 98. számú telken álló ház (amely még a XVIII. százd közepén is a teleknek a városházához csatlakozó részén állott, az udvara nézett a Balta közre) és az Unger-ház egységes épület volt. Ennek a lehetőségnek a feltételezését erősítheti az épület mai alaprajza is. A Szentháromság utcára néző épületszárny (a mai főhomlokzat) egyrésze — a régi 99. számú telken álló ház itteni része — a sok átépítés ellenére is különválasztható az udvari szárnyaktól. E különválasztásnak a feltételezését lehetővé teszi az épület Tárnok utcai szárnyának a Szentháromság utcai szárnnyal való érintkezésénél még ma is fennálló fal szélessége (ez a szélesség a két épület hajdani tűzfalaiból adódik), és az, hogy a mai Szentháromság utcai szárny udvari fala ennek a széles falnak a középvonalából indul ki. A Szentháromság utcai épület keleti zárófala nem a mainak a helyén volt, hanem azzal a széles fallal azonos, amely a mai épület erkély alatti helyiségét kettéválasztja (3. kép). Ha a mai épület Szentháromság utcai részének a felszabadítás után a 99. számú telken levő szakasza a Tárnok utcára néző épületszárnytól, illetve épülettől elválasztható (bár ehhez a döntő adatokat csak az épület régészeti vizsgálata tudná szolgáltatni), akkor felmerül az a kérdés is, hogy a két épület mikor került egymással összefüggésbe? Erre a kérdésre sajnos okleveles adatokkal válaszolni nem lehet. Megállapította ezt már — az 1945 utáni kutatások összefoglalása alkalmával, a házat mint gótikus épületet szemügyre vevő — Gerevich László is: „Különös, hogy a középkorban is valószínűleg városházának használt épületről az oklevelek hallgatnak." Gerevich feltételezte ugyan, hogy ez az épület volt a középkori budai városháza, és ezt indokolta azzal is, hogy „Földszintjének árkádíves kiképzése a városház építészet jellegzetes és elmaradhatatlan része,"

17 de ezt a feltételezést és indoklást csak akkor lehetne elfogadni, ha 2. kép. A városháza telektömbje Matthey 1741. évi térképén Grundstückblock des Rathauses auf der Karte Mattheys vom Jahre 1741 23* 355