Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor 245-269
11. kép. Cisztercita kolostorok tipikus alaprajzi sémája. (Aubert után) 1. középkert, 2. kerengő, 3. kúthaz, 4. armarium, 5. sekrestye, 6. káptalanterem, 7. loqutorium, 8. dormitórium-lépcső, 9. átjáró, 10. szerzetesek terme, 11. noviciátus, 12. calefactorium, 13. refektórium, 14. konyha, 15. konverzusok loqutoriuma, 16. konverzusok dormitóriumának lépcsője, 17. konverzusok refektóriuma, 18. cellarium Schéma typique du plan des monastères cisterciens (d'après Aubert) : 1. jardin intérieur, 2. cloître, 3. fontaine, 4. armoire, 5. sacristie, 6. salle capitulaire, 7. parloir, 8. escalier du dortoir, 9. passage, 10. salle des religieux, 11. noviciat, 12. chauffoir, 13. réfectoire, 14. cuisine, 15. parloire des frères convers, 16. escalier du dortoir des frères convers, 17. réfectoire des frères convers, 18. cellier épültek. Valószínűleg ez lehetett a helyzet a szigeten is, ugyanis az 1276-os jegyzőkönyv és a legendák annak az esetnek az elbeszélésénél, amikor Marcelfus domonkos provinciális a hirtelen betörő dunai áradás elől menekült, azt mondják, hogy a provinciális annak a falnak a tetejére helyezett deszkákra menekült, amelyek a kerengőt tartják: „.. .fugiendo ante aquam, super assidem positum super murum, in quo sunt columnae, que sustinent porticum ipsius claustri". 68 Régebben ezt a szakaszt úgy értelmeztem, 6 ? hogy a kerengőfalat éppen akkor építették, állványzat volt mellette, arra mászott fel a provinciális. Azóta inkább az a véleményem, miután az esemény 1268—69-re datálható, hogy a XIII. századi kerengő fából készült, féltetőjét faoszlopok tartották. Sajnos a korábbi ásatások nem adnak hírt arról, hogy a kerengő boltozatának, mellvédfalra támaszkodó áttört árkádsorának nyomára bukkantak-e. Bár nem bizonyítható, mégis valószínű, hogy a kerengőt is be kellett boltozni a XV. század első felében, amikor a templomhajó északi fala mellé támpilléreket építettek. Ugyanis a templomhajó déli fala is támaszra szorult, és ezt a funkciót, miután támpilléreket nem építettek, a kolostor felőli oldalon csak a kerengő boltozatának erős hevederívei tölthették be. KÚTHÁZ A kútházról 70 a XIII. századi források nem tesznek, de nem is tehetnek említést, mert az a XV. században épült. A refektóriumajtó közelében levő kútházak is a cisztercita kolostorok jellegzetességei közé tartoznak. A kútház külön, rendszerint nyolcszögletes pavilonban van. A pavilon közepén belül átfúrt oszlop áll, melybe a vizet vízvezeték juttatja el a közeli folyóból. Az oszlop felső részén levő csövekből a víz egy nagyobb medencébe csorog, innen pedig csatornán keresztül folyik el. Mindebből a Margitszigeten csak a pavilon nyolcszögletű alapfalai maradtak meg, minden sarokban egy-egy pilléralapozással (1. kép 3.). A vízvezetéknek nem leltünk nyomára —, nyilván a korábbi ásatás17* 259
