Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor 245-269

3. kép. A templom és kolostor XIII. századi műrészletei: 1. bimbós oszlopfejezet; XIX. sz.-i rajz után, 2. bordaprofil, 3. abakusz profilrajza, 4. toronylábazat profilja, 5. templom északi kapujának profilja, 6. kápolnaszentély, bordaprofil, 7. kápolna befalazott ajtajának profilrajza, 8. kápolnaszentély, külső lábazat profilja. (Lux Géza után) Détails du couvent et de l'église du 13-ième s. ,'••* • -• - ••'•'.'".'•• / : Az építészeti szempontból tárgyalható újabban feltárt objektumok kevéssé jelentősek, és létezésükről már a feltárás előtt is tudtunk. A szentély építéstörténetének képe azonban olyan homályosan és zavarosan alakult a korábbi kutatások folyamán, hogy a periodizáció kérdésének érdemes utánanézni. Az eddigi kutatások megegyeztek abban, hogy a XIII. századi szentély egyenes záródású, két boltszakaszos osztású volt. Az újabb feltárás során a XIII. századi Nagyboldogasszony-oltár, a forrásokban többször említett főoltár alapozása, (1. kép, b) sőt másik két, a szentély északi és déli falához támaszkodó oltár alapozása is felszínre került (1. kép, c, d). A források alapján ez idő szerint ezek névadójának meghatározása nem lehetséges.; Még a szentély padlószint feletti objektumai közé tartozott az a diadalívhez csatlakozó észak-dél irányú alapfal is (1. kép, e), amely a szentélyt a főhajótól elválasztó Lettner maradványa lehet. A XIII. századi szentély képe tehát világosan előttünk áll. (2. kép.) Az előbb említett homályosság és zavarosság inkább Lux Géza által a XV. század végére datált keleti irányú, a nyolcszög öt oldalával határolt támpilléres szentélytoldásra vonatkozik. A zavar ott kezdődik, hogy ugyanennek a sokszögű szentélytoldásnak a belső oldalán megmaradt egy pillérkötegcsonk (4. kép 1), ezt Csemegi, a pillérköteg profilján előforduló orrlap nélküli, korai körtetagok alapján a XIII. század utolsó negyedére datálta,

18 és ennek alapján az egész szentélybővítést a XIII. századra helyezte. Ugyanitt megállapítja, hogy szoros analógia áll fenn a szigeti pillérköteg kialakítása és a budavári domonkos templom azonos kiképzésű nyolcszögű szentélyében feltárt pillérköteg között, de a margitszigeti korábban készült. Forster Gyula, aki a budavári domonkos templom szentélyének feltárási eredményeit ismertette, a pillérköteget az 1400 körüli évekre datálja. Jelenlegi formaismereteink alapján ezt a datálást el is fogadhatjuk. Az a kérdés vár most eldöntésre, hogy a margitszigeti szentély bővítési munkálatai a XV. század végén, vagy a XIII. század végén zajlottak-e le? Az utóbbi lehetőség nem fogadható el, mert a XIII. század végén az első nagy építkezésnek még éppen csak a végére értek és semmiféle bővítési 249