Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

43 J. Kouba, i. m. 8—9. kép. 44 Budán e típusnak eddig csak két példányából találtunk darabokat, míg a biztosan a lovagalakos kályhához tartozó típusokból általában 5—10 példány is előkerült. Ezért hisszük azt, hogy az előbbi fajták eredetileg olyan kályhához készültek, melyből Budán csak egy állott. 45 A mai életből vett példák és a középkori adatok egyaránt tanúsítják, hogy a használat mértéke nagyon különböző lehet. A divat változása, új építkezések, a tulajdonos gazdasági helyzete a lebontást egyaránt befolyásolja. A szerzők egyéb támpont híján a készítési kor meghatározásához az építkezések, átépítések esetleg ismert adatait szeretik felhasználni. Ez azonban csak akkor fogadható el módszertanilag, ha megfelelő részletességgel ismerjük a vár, kastély stb. összes építési periódusait, másrészt ezt a kályhák stíluskritikai vizsgálata is alátámasztja. Ez esetben is számolnunk kell avval, hogy a meghatározott időszakokon belül is történtek kisebb renoválások, ugyanakkor egyes nagyobb értéket képviselő kályhákat az átépítés után is használtak. — A politikai történet adatait pedig minden esetben csak a már kikövetkeztetett kormeghatározás után hívhatjuk segítségül. 46 Z. Smetánka, i. m. 596—597.; J. Kouba, i. m. 193—196. 47 Többek között pl. az a megoldás, hogy egyes csemperészleteket mázatlannak hagynak; valamint a finomabb részletek pl. mérművek utólagos kivágásának megoldásai. 48 Dubravius, Dlugoss stb. alapján, míg néhány más forrás szerint az olmützi püspök koronázta. Teleki, i. m. II. 317. 49 Az adatokat kikerekítve Bécsben 7 alkalommal 2 évet, Prágában 3 alkalommal 15 hónapot, Budán 3 alkalommal 10 hónapot töltött. 50 OttüvSlovníkNaucny. 16.diI.Praha.1900.— Ezúton is köszönöm Z. Smetánka baráti szívességét az adatok kikereséséért és fordításáért. 51 J. Kouba, i. m. 168. Nála halála éveként 1468 szerepel, ez azonban a felvetett kérdésnél nem döntő. Kouba is az; alábbi követség adatát emeli ki, és hangsúlyozza, hogy a datálás kérdését egyértelműen még nem lehetett eldönteni. 52 „. .et nobilem Burianum de Lipa.." S. Katona, História Critica Reg. Hung. T. VI. Or. XIII. Pest, 1790. 1210.— Teleki, i.m. II. 549.; F. Palacky, Geschichte von Böhmen. Prag, 1857. 4/1. 353, 415. — A megbízó levelek szerint 3 magyar, 4 cseh és 3 osztrák főúr képviselte a királyt, és kíséretük 700 lovasból állott. 53 J. Kouba, i. m. 197—198. 12. kép. 54 Prága, Národni Múzeum Történeti O. 6653—6654. sz. a Národni Múz. felvétele. A közlés engedélyét ezúton és köszönöm. 55 Kutná Hóra Múzeum K. 1:323. sz;. — Az adatokat ezúton is köszönöm O. Topolová kartársnőnek. 56 Múzeum Mesta Brna. Raktár, 14. sz. Képe: B. Bretholz, Geschichte der Stadt Brünn. Brunn, 1911. Tf. VIII. — Ezúton is köszönöm V. Nekuda régésznek, hogy az általa kiásott, azonos darabok vizsgálatában segítségemre volt. 57 Múzeum Mesta Brna. — A leltári adatok kikeresése nem állt módomban. . 58 Múzeum Sztuki Universität Jagiellonski. — Trzarski —Everta—Mihalskiego, Enciklopédia Staropolska. Tom. I. 500. Warszawa, 1939. 59 Múzeum Historyczne Krakowa. Nr. sp. 29/7—7. Ezúton is köszönöm a múzeum vezetőségének segítőkészségét. 60 A Wawelban előkerült újabb leleteket Maria Piatkiewicz-Derén szívességéből tanulmányozhattam, aki az egész csoport részletes feldolgozását és a műhely lokalizálását is végzi. 61 Wroclaw, Városháza kiállítása. 783. ltsz. A Múzeum Slaska vezetőségének ezúton is köszönöm segítségét. 62 Utóbbi kályha több csempéjét már régebben publikálták: Ch. Gündel, Figürliche Ofenkacheln des 15. Jahrhunderts. Altschlesien. Bd. 4. 1932—34. 293. valamint ua., Ofenkacheln aus dem Bfeslauer Ratshaus. Schlesische Monatshefte. 1929. Abb. 3—5. 63 M. Piajkiewicz-Derén, Kafle wawelskie, — Studióv do dziejów Wawelu. II (1959) Krakow I960.: valamint Alte u. moderne Kunst Jg. 4. Nr 7/8. (1959). 64 Ezúton is köszönöm, hogy Jerzy Kruppé régész ezt és a következő darabot is rendelkezésemre bocsátotta. 65 J. Kruppé közlése. 66 M. Piatkiewicz-Derén, i. m. 61. és 178. jegyz. 67 T. Stahuljak—O. Klobucar, Tkalcicev Zbornik II (1958) 205—210. és 1—2. kép. 68 Uo. megadott szélességi mérete: 17 cm alapján számítva, mert az eredeti 20,5 cm széles. «

9 E. Cevc, Taklcicev Zbornik. I (1955) 111—117. 70 Uo. 1. ábra. A publikáló szerint a XV. sz. első évtizedeiben késziültek, ezt a megállapítást azonban csak stíluskritikai alapon tette. 71 Uo. 18/b. kép. Lelőhelyük ismeretlen. 72 K. Strauss, Kacheln und Öfen der Steiermark. Graz, 1940. IV. tábla 7, a XV. századra keltezve. Graz, Steierm. Landesmuseum gyűjteménye. 73 Házassága folytán került a vár birtokába 1442 előtt; 1458-ban még élt, később özvegye kezén volt a vár. Komáromy A., Turul, X. 27. 74 Beheim Mihály történeti énekében is szerepel V. László híveinek felsorolásában a külföldi urak között a 19. helyen „herr hennig". Wertner M. Turul XXXI (1913) 56—68 75 Teleki J., i. m. II. k. 519. és az oklevél szövege: X. k. 546—553. 76 B. Slatineanu, Ceramica Feudala Romineasca. Bucuresti, 1958. 76. kép, 190. A jegyzékben a XV. század, az aláírásban XVI. sz. szerepel. — Meg kell jegyeznünk, hogy Erdély és Moldva területéről több darabot is ismerünk, amelyek az; eredeti kályha hatása alatt készültek. Tárgyalásukat azonban a tisztázatlan lelőhelykérdések miatt más alkalomra kell halasztanunk. 77 Schweizerisches Landesmuseum, m: 21,4 cm. — Jahresbericht des Schweizerischen Landesmuseums in Zürich. 1948. 19. 78 A darab lelőhelyét Molthein nem adta meg, de a 78. képéhez fűzött megjelölése („Süddeutsch"') arra utal, hogy svájci származását lehetségesnek tartotta. — Ma a csempe a Museum für Angewandte Kunst, Wien, gyűjteményében van. Vörös cserép fűzöld mázzal, mély hátrésszel. M : 17,5 cm. 79 A tanulmány 1965-ben készült. Az újabb leletek közül B. Polla ásatásából származó zöldmázas töredékeket említhetem, a lovagalakos kályha 1. és 5. típusából; Pozsony városfala mellől. A mintakincs kérdését és az oroszlános csempe bázeli előzményét egy további cikkben fogom tárgyalni. A közölt csempék kiegészítését Rhé Mária (BTM) készítette, a rajzi rekonstrukciókat Egyed E. (RKCs), a kályha rajzát Bóka D. (RKGs) rajzolta meg a szerző irányításával. A metszetrajzok a szerző felmérései. 192