Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

43 J. Kouba, i. m. 8—9. kép. 44 Budán e típusnak eddig csak két példányából talál­tunk darabokat, míg a biztosan a lovagalakos kályhához tartozó típusokból általában 5—10 példány is előkerült. Ezért hisszük azt, hogy az előbbi fajták eredetileg olyan kályhához készültek, melyből Budán csak egy állott. 45 A mai életből vett példák és a középkori adatok egy­aránt tanúsítják, hogy a használat mértéke nagyon különböző lehet. A divat változása, új építkezések, a tulajdonos gazdasági helyzete a lebontást egyaránt befolyásolja. A szerzők egyéb támpont híján a készítési kor meghatározásához az építkezé­sek, átépítések esetleg ismert adatait szeretik felhasználni. Ez azonban csak akkor fogadható el módszertanilag, ha megfelelő részletességgel ismerjük a vár, kastély stb. összes építési perió­dusait, másrészt ezt a kályhák stíluskritikai vizsgálata is alá­támasztja. Ez esetben is számolnunk kell avval, hogy a meg­határozott időszakokon belül is történtek kisebb renoválások, ugyanakkor egyes nagyobb értéket képviselő kályhákat az át­építés után is használtak. — A politikai történet adatait pedig minden esetben csak a már kikövetkeztetett kormeghatározás után hívhatjuk segítségül. 46 Z. Smetánka, i. m. 596—597.; J. Kouba, i. m. 193—196. 47 Többek között pl. az a megoldás, hogy egyes csempe­részleteket mázatlannak hagynak; valamint a finomabb rész­letek pl. mérművek utólagos kivágásának megoldásai. 48 Dubravius, Dlugoss stb. alapján, míg néhány más for­rás szerint az olmützi püspök koronázta. Teleki, i. m. II. 317. 49 Az adatokat kikerekítve Bécsben 7 alkalommal 2 évet, Prágában 3 alkalommal 15 hónapot, Budán 3 alkalommal 10 hónapot töltött. 50 OttüvSlovníkNaucny. 16.diI.Praha.1900.— Ezúton is köszönöm Z. Smetánka baráti szívességét az adatok kikere­séséért és fordításáért. 51 J. Kouba, i. m. 168. Nála halála éveként 1468 szerepel, ez azonban a felvetett kérdésnél nem döntő. Kouba is az; alábbi követség adatát emeli ki, és hangsúlyozza, hogy a datálás kér­dését egyértelműen még nem lehetett eldönteni. 52 „. .et nobilem Burianum de Lipa.." S. Katona, His­tória Critica Reg. Hung. T. VI. Or. XIII. Pest, 1790. 1210.— Teleki, i.m. II. 549.; F. Palacky, Geschichte von Böhmen. Prag, 1857. 4/1. 353, 415. — A megbízó levelek szerint 3 ma­gyar, 4 cseh és 3 osztrák főúr képviselte a királyt, és kíséretük 700 lovasból állott. 53 J. Kouba, i. m. 197—198. 12. kép. 54 Prága, Národni Múzeum Történeti O. 6653—6654. sz. a Národni Múz. felvétele. A közlés engedélyét ezúton és kö­szönöm. 55 Kutná Hóra Múzeum K. 1:323. sz;. — Az adatokat ez­úton is köszönöm O. Topolová kartársnőnek. 56 Múzeum Mesta Brna. Raktár, 14. sz. Képe: B. Bret­holz, Geschichte der Stadt Brünn. Brunn, 1911. Tf. VIII. — Ezúton is köszönöm V. Nekuda régésznek, hogy az általa ki­ásott, azonos darabok vizsgálatában segítségemre volt. 57 Múzeum Mesta Brna. — A leltári adatok kikeresése nem állt módomban. . 58 Múzeum Sztuki Universität Jagiellonski. — Trzarski —Everta—Mihalskiego, Enciklopédia Staropolska. Tom. I. 500. Warszawa, 1939. 59 Múzeum Historyczne Krakowa. Nr. sp. 29/7—7. Ez­úton is köszönöm a múzeum vezetőségének segítőkészségét. 60 A Wawelban előkerült újabb leleteket Maria Piatkie­wicz-Derén szívességéből tanulmányozhattam, aki az egész csoport részletes feldolgozását és a műhely lokalizálását is végzi. 61 Wroclaw, Városháza kiállítása. 783. ltsz. A Múzeum Slaska vezetőségének ezúton is köszönöm segítségét. 62 Utóbbi kályha több csempéjét már régebben publikál­ták: Ch. Gündel, Figürliche Ofenkacheln des 15. Jahrhun­derts. Altschlesien. Bd. 4. 1932—34. 293. valamint ua., Ofen­kacheln aus dem Bfeslauer Ratshaus. Schlesische Monats­hefte. 1929. Abb. 3—5. 63 M. Piajkiewicz-Derén, Kafle wawelskie, — Studióv do dziejów Wawelu. II (1959) Krakow I960.: valamint Alte u. moderne Kunst Jg. 4. Nr 7/8. (1959). 64 Ezúton is köszönöm, hogy Jerzy Kruppé régész ezt és a következő darabot is rendelkezésemre bocsátotta. 65 J. Kruppé közlése. 66 M. Piatkiewicz-Derén, i. m. 61. és 178. jegyz. 67 T. Stahuljak—O. Klobucar, Tkalcicev Zbornik II (1958) 205—210. és 1—2. kép. 68 Uo. megadott szélességi mérete: 17 cm alapján szá­mítva, mert az eredeti 20,5 cm széles. « 9 E. Cevc, Taklcicev Zbornik. I (1955) 111—117. 70 Uo. 1. ábra. A publikáló szerint a XV. sz. első évtize­deiben késziültek, ezt a megállapítást azonban csak stíluskriti­kai alapon tette. 71 Uo. 18/b. kép. Lelőhelyük ismeretlen. 72 K. Strauss, Kacheln und Öfen der Steiermark. Graz, 1940. IV. tábla 7, a XV. századra keltezve. Graz, Steierm. Landesmuseum gyűjteménye. 73 Házassága folytán került a vár birtokába 1442 előtt; 1458-ban még élt, később özvegye kezén volt a vár. Komá­romy A., Turul, X. 27. 74 Beheim Mihály történeti énekében is szerepel V. László híveinek felsorolásában a külföldi urak között a 19. helyen „herr hennig". Wertner M. Turul XXXI (1913) 56—68 75 Teleki J., i. m. II. k. 519. és az oklevél szövege: X. k. 546—553. 76 B. Slatineanu, Ceramica Feudala Romineasca. Bucu­resti, 1958. 76. kép, 190. A jegyzékben a XV. század, az alá­írásban XVI. sz. szerepel. — Meg kell jegyeznünk, hogy Er­dély és Moldva területéről több darabot is ismerünk, amelyek az; eredeti kályha hatása alatt készültek. Tárgyalásukat azon­ban a tisztázatlan lelőhelykérdések miatt más alkalomra kell halasztanunk. 77 Schweizerisches Landesmuseum, m: 21,4 cm. — Jahresbericht des Schweizerischen Landesmuseums in Zürich. 1948. 19. 78 A darab lelőhelyét Molthein nem adta meg, de a 78. képéhez fűzött megjelölése („Süddeutsch"') arra utal, hogy svájci származását lehetségesnek tartotta. — Ma a csempe a Museum für Angewandte Kunst, Wien, gyűjteményében van. Vörös cserép fűzöld mázzal, mély hátrésszel. M : 17,5 cm. 79 A tanulmány 1965-ben készült. Az újabb leletek közül B. Polla ásatásából származó zöldmázas töredéke­ket említhetem, a lovagalakos kályha 1. és 5. típusából; Pozsony városfala mellől. A mintakincs kérdését és az oroszlános csempe bázeli előzményét egy további cikkben fogom tárgyalni. A közölt csempék kiegészítését Rhé Mária (BTM) ké­szítette, a rajzi rekonstrukciókat Egyed E. (RKCs), a kályha rajzát Bóka D. (RKGs) rajzolta meg a szerző irányításával. A metszetrajzok a szerző felmérései. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom